Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyszerű műveletnek tűnik, de azért vannak szabályok, amiket nem árt betartani. Ezeket soroljuk most.
Itt a tavasz, ami azt jelenti, hogy egyre több időt töltünk a kertben, ahol nagyon jókat lehet pihenni, de aminek gondozása rengeteg feladattal is jár, ott van például az egyik legfontosabb, a locsolás. A Mall.hu a legfontosabb praktikákról Csikós Áront, a Három Kertőr Kft. okleveles kertészmérnök szakértőjét kérdezte.
Mik a legfőbb hibák, amiket elkövethetünk?
Gyakran előforduló rossz gyakorlat a rendszeres, de kismértékű locsolás, mert a növények gyökérzónája így nem tud elégségesen átnedvesedni. A gyökerek ilyenkor a talaj felszíne felé törhetnek, ami miatt egy esetleges öntözés kimaradásakor még nagyobb baj lehet.
Meddig tartson egy locsolás?
A locsolás során a teljes gyökérzónát áztassuk be, ami gyep és évelő növények esetében 10-15 cm, cserjéknél 15-25 cm, fák esetében pedig akár több mint 50 cm lehet. Ez utóbbi esetben még segítségünkre lehet a mélyebb talajrétegekben tárolt nedvesség is, a mélyebben gyökeresedő fák így akár rövidebb száraz periódusokat is könnyedén átvészelhetnek.
Melyik napszakban érdemes locsolni?
Nagy melegben, tűző napsütésben ne locsoljunk! Ez könnyen a levélzet megperzselődéséhez vezethet. Kánikula idején a kora reggeli és esti órák a legalkalmasabbak az öntözésre. Ilyenkor kisebb a párolgás is, azaz sokkal kevésbé pazaroljuk el a locsolt vizet.
Milyen időközönként érdemes öntözni?
Egyes növények, például az árnyéki évelők és a páfrányok egy része állandóan nyirkos talajt igényel, ezeket naponta meg kell öntöznünk. Ugyancsak naponta kell öntöznünk a cserepes és dézsás növényeket. Az átlagos vízigényű, szabadföldbe ültetett növényeket azonban elégséges 2-3 naponta, de akkor bőségesen locsolni, ami amúgy is jobban igazodik a gyökerek természetes életéhez.
A növény mely részére koncentráljunk a locsolás során?
Elsősorban a földet áztassuk be! Ez különösen igaz lehet a haszonnövények esetében, ahol a levélzeten a nedvesség miatt megjelenő gombák károsak, csökkenthetik a termést. Ezzel szemben a páraigényes növények (pl. örökzöldek) nem szeretik a légköri szárazságot, ezért meghálálhatják a teljes levélzet benedvesítését.
Lehet „előre” öntözni? Van értelme eláztatni a földet, ha több napra elutazunk?
Természetesen van, de a nagy melegben csupán 2-3 napnyi „előnyt” tudunk szerezni. Ebben lehetnek segítségünkre az automata öntözőrendszerek, amelyek a beállított program szerint végzik el a szükséges öntözést.
Hogyan tudjuk kideríteni, hogy valamit nem megfelelően locsolunk?
A túllocsolás legfeltűnőbb jele a sárgás, kissé lógó levélzet, a kevés vízre pedig a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Nagyon oda kell figyelni, mert a túllocsolás érzékeny fajok estén sajnos gyorsan végezhet a növénnyel, míg a szárazság a legtöbb esetben orvosolható lehet!
Milyen egyéb praktikákkal lehet még a locsolási folyamatot optimalizálni?
Hasznos segítség lehet a csapadékmérő használata, 3-5 mm-t meghaladó eső esetén akár ki is hagyhatunk egy locsolást. A talajtakarás (például a fenyőkéreg mulcs, a szalma, de zöldségek esetén a műanyag fólia) ezen túl segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenti a gyomosodást is. A sekélyen végzett talajmunkák (pl. kapálás) is segíthetnek, méghozzá azáltal, hogy megszakítják a talajban a kapillárisokat.
Hogyan tudjuk a leghatékonyabban tárolni, majd hasznosítani az esővizet?
A legegyszerűbb megoldást a talajfelszínen elhelyezett hordók, dézsák és kútgyűrűk jelentik, ezek kisebb kertek kézi öntözésére alkalmasak. A talajban elhelyezett beton (vagy manapság egyre inkább műanyag) műtárgyak pedig már alkalmasak lehetnek nagyobb öntözőrendszerek vízellátására is.
Hogyan tudjuk a legkevésbé pazarolni a vizet, s fenntarthatóbban, takarékosabban ápolni a kertünket?
Automata rendszerek esetén sokan elfejtik az időjárás és az évszakok változásai szerint az öntözési programokat módosítani. Különösen nyár végén és kora ősszel, hiszen a növények vízigénye már augusztus második felétől csökken!
