Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európaiak ízlésvilágát tükrözi a halott állatokat jóval kisebb mennyiségben felvonultató reggeli.
A hotelek ingyenes, egy-egy kósza muffinból, kávéból, gabonapehelyből, rántottából, gyümölcsléből és esetleg egy bagelből álló reggelijét az európaiak ízlésvilága alakította ki. A ’kontinentális’ szócska tehát a tengerentúlról érkező és reggelire az akkor megszokotthoz képest nevetségesen keveset fogyasztó európaiaknak köszönhető. A reggelitörténelem fontos fejezetét a Today I Found Out videója vette át.
Ezek semmibe veszik az éhes emberek szükségleteit!
Sokaknak persze nem tetszett a dolog, egy 1896-os újságcikk írója például így siratta a letűnt korok tekintélyes méretű reggelijeit: „Régebben sokkal több lehetősége volt az éhes embernek… Mára viszont mind a számunk, mind a befolyásunk fogyóban van.” A 19. század elején még húsok, tojás, kenyér, vaj és lekvár is az asztalra került reggelente, a vidéki családok ugyanis megengedhették maguknak a fényűzést, és ami talán még fontosabb, sokkal nagyobb szükségük volt rá, hogy kellőképp felkészüljenek a kemény fizikai munkával járó mindennapokra. A farmokon dolgozó amerikaiaknak pláne szüksége volt a baconre, a kolbászra és a palacsintákra.
Nem volt rá szükség
1870 és 1920 között azonban 10 millióról 54 millióra emelkedett a városi lakosság száma, a könyvelők, boltosok és fogorvosok hadának munkája pedig már jóval kevésbé volt megerőltető. Ennek következtében a kalóriaszükségletük is megcsappant, a méretes amerikai reggelik pedig lassan de biztosan megszűntek méretesek lenni.
"És egy kis vesét még..."
Az Amerikában ezidőtájt egyre nagyobb számban megjelenő európaiak először a britek még őrültebb, véres hurkával, babbal, kolbásszal, és számtalan más zsíros és/vagy véres alapanyaggal dolgozó „full English” reggelijét redukálták le egy kávéra vagy teára és egy kevés péksüteményre és gyümölcsre. 1855 körül már kontinentális reggeliként hivatkoztak erre az „európaiakat” mindig is valami távoli furcsaságnak tartó britek, hamarosan pedig az amerikai hotelek is átvették a kifejezést. A hotelekben megszálló európaiak ízlése szerint kialakított reggelik egyébként egy újfajta árazás bevezetését is jelezték, az amerikai hotelek ugyanis addig több ingyenes, a szobák árába foglalt étkezést is kínáltak, a ’kontinentális’ reggelik bevezetése tehát ebből a szempontból is változást hozott: innentől kezdve már csak egy reggeli járt a szobák mell.
