Díjat kapott az IKEA menekültháza

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Négy óra alatt rakható össze 68 elemből, 57 négyzetméter, napelemes világítása, szúnyoghálós ablaka és 3 éves élettartama van.

Az IKEA Alapítvány és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Better Shelter elnevezésű menekültháza nyerte el a rangos Beazley Design of the Year-díjat a napokban. De a londoni Design Museum is a 2015-ben indított projektnek ítélte oda az építészeti, valamint a nagydíjat - számol be a Hyperallergic.com az elismerésről.

Így néz ki az Ikea menekültháza.
Fotó: bettershelter.org

A Johan Karlsson által tervezett átmeneti otthon egyébként olyan erős versenyzőket előzött be, mint például David Bowie utolsó albumának, a Blackstarnak a valóban különleges lemezborítója, a sebészeti beavatkozásokat végző robot, vagy a biciklisek biztonságát segítő okossisak.

Hogy mit tud egy ilyen lapra szerelt, újrahasznosított műanyagból készült ház? A bettershelter.org szerint négy óra alatt összerakható, hatvannyolc elemből áll, 57 négyzetméteres és öt személyes. Emellett kulcsra zárható ajtaja van, napelemmel működik a világítás, és még szúnyoghálós ablakot és USB-töltőaljazot is kapott.

Így fest belülről a strapabíró menekültház.
Fotó: bettershelter.org

Bár kétszer annyiba kerül, mint a mezei menekültsátrak, de az eddigi fél-egy éves élettartammal ellentétben ezek akár három évig is lakhatóak. Ez pedig fontos szempont, mivel szomorú tény (amire az Ikea egyik ipari formatervezője is hivatkozott), hogy a menekültek akár 10 évet is eltölthetnek egy menekülttáborban.

Eddig 16 ezer darabot állítottak fel az Ikea-féle házakból, ilyen áll például Svédországban, Nigerben, Görögországban és Irakban is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.