Piranesi különdíjat kapott az ELTE világháborús emlékműve

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

December hatodikáig látogatható a régió egyik legkiemelkedőbb építészeti kiállítása.Mutatjuk a nyerteseket.

November 21-én vette kezdetét a régió egyik legmeghatározóbb nemzetközi építészeti konferenciája, a 33. Piráni Építészeti Napok és ezzel együtt a Nemzetközi Piranesi Építészeti Kiállítás, melyen az év legkiemelkedőbb épületeit díjazzák.

A díjért öt magyarországi projekt szállhatott versenybe, köztük Ekler Dezső DLA győrújbaráti szőlőléüzeme, Kovács Zoltán (KZ Építésziroda) és Ligervári István dabasi ravatalozója, Kovács Péter DLA (Archiko) debreceni műteremháza, Tamás Anna Mária és Kovács-Andor Krisztián (A+ Építész Stúdió) Visegrád városközpontjának I.ütemterve, valamint az ELTE Bölcsészkarának II. világháborús emlékműve. Az egyetem halottai című munkát az MM Csoport és a Hetedik Műterem tervezői, Albert Farkas, Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Polgárdi Ákos, Róth János DLA, Szabó Levente DLA és Szigeti Nóra készítették – írja az epiteszforum.hu.

Dinko Peračić díjnyertes piaca Horvátországban.
Fotó: pida.si

„Hol végződik a hagyomány és hol veszi kezdetét a feltalálás, de akár fordítva is feltehetnénk a kérdést. A jelennek csak két arca van. Ahogy a jövő a múlton - legyen az távoli vagy közeli - alapszik, úgy a feltalálás is csak egy újabb válasz arra, amit már elértünk: az újítás ráadásul a hagyomány egy másik arca. Hogy miért? Mert minden jó tradíció mögött egy sikeres találmány áll. A hagyomány az a valami, ami elől nem menekülhetünk el, mindig velünk van, ott van minden új találmányban még akkor is, ha megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni” – mondja Jurij Kobe építész a konferencia idei két témájáról, a tradícióról és a feltalálásról.

Bronzszalag a budapesti egyetem falában.
Fotó: Horváth Dániel

Tehát a hétvégén megtartott rendezvényen adták át a 2015-ös Nemzetközi Piranesi díjat, melyet ezúttal Dinko Peračić nyert el a horvátországi Vodicébe tervezett piac és halpiacért. Piranesi Honorable Mention díjban részesült a Radionica Arhitekture + Vanja Ilić vukovari múzeumba tervezett projektje, valamint Piranesi Student Honorable Mention díjat kaptak a h2ousing gyakornokai, Matteo Carsillo, Andrea Pauletich és mentoraik, Giovanni Corbellini és Giulio Paladini.

A vukovari múzeum tervezői mellett Piranesi Honorable Mention különdíjban részesítették az ELTE Bölcsészkarának kampuszára tervezett emlékmű tervezőit is, így a háború egyetemi áldozatainak emléket állító művet is a 2015-ös év egyik legkiemelkedőbb megvalósult projektjei között tartják számon a szakmában.

Fotó: pida.si

„A Trefort-kert Múzeum körúti és Puskin utcai két téglaépületének kiválasztott fúgáiba 1x1 cm-es keresztmetszetű bronzrudak épültek be; 200 méter összhosszban, 180 kg bronz felhasználásával. Az 1 cm magas bronzfelületekbe 6 mm magasságú betűkből álló nevek és adatok kerültek, az emlékmű saját, e célra tervezett betűkészletének felhasználásával, összesen 9454 karakternyi terjedelemben. Az egyetlen vonalból álló emlékművön a 198 áldozat neve és adatai (születés és halál időpontja, a halál helye és státusza) a kerten belül a rudakon esetleges eloszlásban, de homogén sűrűségben helyezkednek el” – mutatják be munkájukat az epiteszforum.hu oldalán a készítők. Ide kattintva még többet megtudhat a nemzetközileg is elismert projektről.

A Piráni Építészeti Napok egyébként december hatodikáig látogatható, a szlovén városban megtartott eseményen 55 eurót, körülbelül 17.130 forintot kérnek a belépőért, a 35 év alattiaknak 35 eurót, 10.900 forintot, a tanulóknak pedig 25 eurót, 7786 forintot kell fizetniük a jegyért.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.