Buckminster Fuller a múlt század egyik legnagyobb hatású formatervezője volt. Nézze meg, hogy mi mindent köszönhetünk neki!
Júliusban ünnepelte volna 118. születésnapját és halálának évfordulóját is a fenntarthatóság atyjaként ismert Buckminster Fuller, „Bucky”, aki a huszadik század egyik legnagyobb hatású formatervezője, építésze, feltalálója és matematikusa volt egyben. – emlékezik meg az archdaily.com szerkesztősége az amerikai gondolkodóról, aki termékeny pályafutása során több, mint harminc könyvet publikált, 28 fejlesztést szabadalmaztatott és 47 tiszteletbeli doktori címet zsebelt be.
A Harvard Egyetemen matematikát tanult polihisztor sohasem korlátozta magát azzal, hogy csupán egy szakmára koncentrált. Tudósként és tervezőként mindig is foglalkoztatták a globális problémák, ami miatt szerinte világszerte át kellett volna gondolni és megoldani a házak, lakások, a közlekedés, az oktatás, az energia, az ökológiai pusztítás valamint a szegénység témáját az emberiségnek, de leginkább a hatalmon lévő elitnek.
"Van-e esélye az emberiségnek arra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha van, akkor hogyanM" - találgatta Fuller, akit egész életében foglalkoztatott ez a mai napig megválaszolatlan kérdés. A tervező egyik legismertebb találmánya egyébként a geodéziai kupola volt, amelyet több mint 300.000 alkalommal reprodukáltak világszerte. Ne essen zavarba, ha a kupola láttán a focilabda jut eszébe, ugyanis több, mint harminc éven keresztül a feltalálóról elnevezett Buckminster Ball vagy BuckyBall volt a FIFA hivatalos labdája, amit a geodézikus kupolához hasonló elvek alapján készítettek el.
A találmányok mellett számos fontos fogalmat is köszönhetünk a tervezőnek, mint például a szintén a kupolára emlékeztető sok szénatomos fullerén molekulát, a Föld-űrhajót, a szinergetikát, a futurisztikus Dymaxion autót illetve a kérészéletűsítést. "Soha nem tudsz megváltoztatni dolgokat úgy, hogy harcolsz a létező valóság ellen. Ahhoz, hogy megváltoztass valamit, építened kell egy új modellt, ami elavulttá teszi a már létezőt” – hangoztatta gyakran Fuller annak ellenére, hogy magát mindig is vagyontalan, diploma nélküli átlagembernek tartotta.
