Sorozatgyilkostól származik a 20.század egyik legjobb szlogenje

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Nike legendássá vált mondatát először hülyeségnek tartották és kis híján el is vetették. Harminc éve használják.

Két évvel ezelőtt ünnepelte 25. évfordulóját a világ egyik legismertebb és leglényegretörőbb három szavas szlogenje, a „Just do it”, amit a Wieden + Kennedy reklámügynökség szállított le a Nikenak még 1988-ban. A kreatív cég egyik reklámszakembere, Dan Wieden nemrég a Cape Town-i Design Indaba 2015 elnevezésű konferencián a dezeen.com munkatársának beszélt a szlogen meglepő eredetéről, miszerint ezek egy kivégzésre ítélt fegyenc utolsó szavai voltak.

„Emlékeztem egy portlandi pasasra, aki különféle bűncselekményeket követett el szerte az országban, és mikor Utahban járt meggyilkolt egy férfit és egy nőt, ami miatt börtönbe került, majd később ki is végezték. Mikor az utolsó gondolatai felől kérdezték, csak ennyit felelt: „ Let's do it” (Csináljuk!). Mivel nekem ez a verzió nem tetszett annyira, ezért megváltoztattam, így lett „Just do it” (Csináld!)” – emlékezett vissza Wieden a nyolcvanas évekre, mikor kezdő reklámügynökségként elkészítették a Nike szlogenjét.

Fotó: Nike

A gyilkost valójában Gary Gilmore-nak hívták és a portlandi Oreganban nőtt fel, abban a városban, amely a Nike és a Wieden+Kennedy reklámügynökségnek is otthont ad. 1976-ban Gilmore kirabolt és megölt két férfit Utahban, ami miatt a következő évben kivégezték. Egyes beszámolók szerint azonban Gilmore nem „Let's do it” kifejezést használta, hanem a Let's do this” szóhasználattal élt mielőtt kivégezték.

Wieden szerint a Nike társalapítója, Phil Knight kezdetben szkeptikus volt a reklám szükségességét illetően és elutasította az ötletet: „Phil azt mondta, hogy nekik nem kell ez a szarság. De mondtam neki, hogy ezúttal bízzon bennem" – nosztalgiázik. A szlogen mellé ekkor került a Nike „Swoosh” logója, aminek köszönhetően a márka globális ismertségűvé nőtte ki magát és megelőzte az akkori legnagyobb riválisát, a Reebokot. A siker mivel sem bizonyítható jobban, mint azzal, hogy a szlogent még három évtizeddel később is használják, sőt ez a három szó mára már egyet jelent a Nike-kal.

David Kennedy és Dan Wieden
Fotó: Matt Carr / Europress / Getty

„Vitathatatlanul ez a 20. század egyik legjobb szlogenje. Generációkat és társadalmi osztályokat fog össze. A fogyasztók azt hiszik, hogy már a termék viselésével is sikeresek lehetnek. Mint minden nagy szlogen, ez is egyszerű és emlékezetes. Ez a több értelmű kifejezés lehetővé teszi, hogy minden ember úgy értelmezze, ahogy akarja és ezáltal egy személyes kapcsolata is kialakul a márkával” – jegyezte meg a Nike nagyszerű húzásáról a Campaign magazin.

Az 1945-ben született Wieden társával, David Kennedyvel karöltve 1982-ben alapította meg ügynökségét Portlandban, mára pedig már világszerte vannak irodáik, sőt vagyonuk meghaladja a három milliárd dollárt. „Én a magánéletemben és a nyilvánosság előtt is letettem a hivatali esküt, miszerint soha, de soha nem adom el a céget. Az egyszerűen nem fair, hogy eladod, egy maréknyi ember elhúz a pénzzel, az ott maradók fizetését leviszik vagy egyszerűen csak kirúgják őket, a cég kultúrája pedig megsemmisül" – mondta Wieden.

Nézze meg a videóban a reklámügynökség legendás hirdetését, ami 1988 júliusában volt először látható a televízióban, és amelyben egy nyolcvan éves futó, Walt Stack fut át a san franciscói Golden Gate hídon. „ Minden reggel lefutom a 17 mérföldet. Mindig kérdezik tőlem, hogy télen mi a trükköm, hogy ne koccanjanak össze a fogaim. Az öltözőben hagyom őket" – hallható a reklámban.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.