A szerkesztőség törzskocsmája egy lakótelepi ház aljában áll a III. kerületben, ahol talán a legnagyobb a lakótelepi lakásokban élők aránya Budapesten. A házakat egykor fűvel borított, de mára kikopott, lehangoló préri veszi körül, mint a lakótelepek közt annyi másikat.
Ám az egyik péntek esti lelazuláskor észrevettük, hogy valami elkezdődött volna: a kis földterületet valaki körbekerítette, a földet felásták, és valaki elültetett egy csomó virágot. Ugyanez történt a szerkesztőséggel szemben, a kisboltnál, úgyhogy arra kezdtünk gyanakodni, ez nem egy Marika néni egyedi akciója.
Sokáig nem láttunk senkit arrafelé, a virágágyás mégse halt ki, sőt meglepő módon nem szaratták tele a kutyákkal, és a kis, jelzésértékű kerítést se taposta le senki.
Aztán egyszer találkoztam valakivel, aki épp a kerítés mellett húzogatta ki a megtelepedett gazt. Tőle tudtam meg, hogy a történet szebb, mint ahogy gondoltuk: a két ház közösen vágott bele a szépítésbe, és a lakók dobták össze azt a majdnem százezer forintot, amibe a kertek kialakítása kerüt. Volt aki bokrokat hozott a telkéről, más fuvarozott, szereztek követ, földet és persze egy csomó növényt, aztán elosztották egymás közt a munkát. Neki például nincs kapája – "Hát minek egy panelbe kapa?!" –, de egy másik lakónak van telke, ahonnan mindig hazahozza a kapát és gyomlál egy kicsit.
A nyár óta közösen gondozzák a kerteket, persze van aki lemorzsolódott, de a törzsgárda sokadjára is lelkesen szedi ki az eldobott csikkeket a kavics közül, és locsolja a virágokat, ha szükség van rá.
Az önkormányzat is értékelte a dolgot, pedig, mint kiderült, akár be is tilthatta volna: számunkra meglepő módon az ültetésre is engedélyt kellett kérni (itt elképzeltük a hivatalnok Gizikét, amint valóban alaposan megfontolja ezt a nagy horderejű döntést pro és kontra), ehelyett szerencsére nemcsak üdvözölték a kezdeményezést, de felajánlották azt is a lakóknak, hogy jövőre pályázzák csak meg a kertek felújítását, ugyanis ebben a kerületben létezik ilyesmi.
Pályázat ide vagy oda, sokkal több hasonló lakóközösség kéne országszerte, és akkor a lakótelep megítélése talán nem lenne egyenlő azzal, amit most képvisel. Szívesen számolnánk be a jövőben hasonló, a saját lakókörnyezet szebbé tételét célul kitűző, alulról szerveződő civil kezdeményezésekről is, úgyhogy ha ön tud ilyenről, írjon nekünk adivany@mail.index.hu címen vagy a Facebook-oldalunkon!
