Összeállításunkból megtudhatja,hogy kik azok a hazai borászok, akik bevállalták a kortárs építészetet és jól döntöttek.
Az építészettel foglalkozó nemzetközi sajtó jó pár éve nagy érdeklődéssel figyeli a hazai építészetek és borászatok kollaborációit, melyek közül jó néhányat több nemzetközi díjjal is elismert már a szakma. A legtöbb építész számára valóban nagy kihívás és megtiszteltetés egy ismert borászat megtervezése, így semmi meglepő nincs abban sem, hogy a két szakma találkozásából tavaly még kiállítást is szerveztek az Építészet és a bor Közép-Európában címmel. Összeállításunkban megnézheti, szerintünk melyek az ország legmenőbb borászatai.
Kis Péter: Bazaltbor-Laposa Pincészet
A világ egyik legmeghatározóbb építészeti oldala, az ArchDaily.com szerint a Kis Péter és Molnár Bea által tervezett badacsonytomaji borászat az év legjobban sikerült „ipari” épülete” volt 2010-ben. A több nemzetközi díjjal is jutalmazott Kis Péter épülete hiába járta be a világsajtót, a civil szervezetek mégsem értenek egyet a látvánnyal és már az építkezés előtt tiltakoztak a modern üzem megépülése ellen. A tiltakozók szerint ugyanis az épület nem illeszkedik sem a badacsonyi tájba sem pedig a borászati hagyományokhoz.
“A szándékunk nem az volt, hogy a világ legmodernebb épületét tervezze meg nekünk, de amikor az első látványtervek elkészültek, nyilvánvaló volt, hogy úttörő épülettel állunk szemben” – nyilatkozta az MTI-nek a badacsonyi hegyoldalba 12 méter mélyre besüllyesztett háromszintes üzemről Laposa Bence, a Bazaltbor-Badacsony Kft. ügyvezetője.
Propeller Z: Weninger pincészet, Balf
A Fertő-tó déli részén található falu az Unesco Világörökségének részét képezi, így nem csoda, hogy a borászat vezetője nem kapott engedélyt a hatóságoknál arra, hogy a szőlő oldalába, egy tóra néző borászatot építsen fel. Így maradt a kortárs szellemben megtervezett, mindenféle feltűnő elemet elkerülő ipari épület, amit 2006-ban adtak ák az osztrák építészek. A két egységből álló telephely egyik épülete egy érlelőpince, melyet a hegyoldalba mélyítve helyeztek el, a másik pedig egy nagy belmagasságú feldolgozócsarnok, melyhez egy négyszögletes tömböt is csatoltak az építészek, ebben található többek között az iroda és a kóstoló helység is.
Ekler Dezső: Szent Ilona Borászat és a Kreinbacher Pezsgőpincészet
Körülbelül két évvel ezelőtt adták át egy nagyobb fejlesztés részeként a Somló-hegy lábánál található épületegyüttest, melyhez várhatóan egy szálloda és egy pezsgőérlelő is épül majd a közeljövőben.
”A zöldtetővel borított, monolit vasbeton szerkezetű csarnokok a geológiai erők formáit idézik, alaprajzukban a lávafolyások alakja, metszeteikben a tektonikus mozgások és a lávaalagutak formái jelennek meg. Az épületek földszintje részben felülről van megvilágítva, itt zajlik a feldolgozás, a laborálás és az adminisztratív munka. A pincékbe csak közvetett módon jut természetes fény, ott az érlelés, a tárolás, a palackozás és a csomagolás történik. Hangsúlyos eleme lesz az épületegyüttesnek/komplexumnak a vendéglátás. A látogatók kóstoltatásának a borászati épület domb-tömegéből kinyúló konzolos „pinceház” ad teret és panorámát” – mutatta be a földtani erők ihlette épületét Ekler Dezső az Építészfórumon.
Építész Stúdió: Füleky Borászat
Az építésziroda két tervezőjét, Félix Zsoltot és Fialovszky Tamást már számos hazai és nemzetközi díjjak is kitüntették a közelmúltban. A bodrogkeresztúri borászat például nemcsak az ArchDaily.com közönségszavazását nyerte meg 2011-ben, de az ezer legjobb európai épületet felsorakoztató 1000x European Architecture szerkesztői is beválogatták 2012-es kiadásukba, valamint helyet kapott a 2011-es szlovéniai Pirani Építész Napokon is. Az építészek munkáját a Magyar Kőszövetség és a Magyar Építész Kamara is elismerte és a „Természetes Kő az Építészetben 2011” díjjal jutalmazta.
Bord Építész Stúdió: Etyeki Kúria
A Bordás Péter által vezetett építészstúdió neve nem ismeretlen az etyeki vállalkozók körében,ugyanis a borászat mellett ők tervezték például az etyeki Korda Filmpark látogatóközpontját is. Az Etyeki Kúria főborásza, Mérész Sándor 2009-ben Matolcsy Sárával és Babarczi Lászlóval karöltve, több mint 600 millió forintos beruházással kezdte meg a borászat modernizálását. Az etyeki Öreghegyen található 150 éves épületet 220 négyzetméterről 1100 négyzetméterre bővítették az építészek, akik nagy hangsúlyt fektettek a környezettel való szoros kapcsolatra, miközben figyelembe vették a korszerű tisztító rendszerek és a megújuló energiák fontosságát is a tervezés során. A pince fölé épült palackozó üzem melletti épületrészben kapott helyet az úgynevezett borbíráló helyiség, ami elsősorban rendezvények és konferenciák befogadására szolgál. A borászathoz természetesen vinotéka és egy látványos terasz is tartozik.
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Konyári Pincészet
„A gravitációs rendszerű szőlő- és borfeldolgozási módszerhez remekül illettek az eredetileg lépcsős löszfal adottságai. A meredek partfalak megléte biztosította a technológia ésszerű telepítését és gazdaságos kivitelezését.
A lellei Kishegy épített környezetét apróbb házak jellemzik, tehát elkerülhetetlen volt a lépték kérdésének kezelése is. A borászati üzem épülettömegének tájba illesztését a támfalszerű ház koncepciójával igyekeztünk elérni. A borházépítés hagyományainak megfelelően épületünk a terep lejtésviszonyainak maximális figyelembevételével, földbe süllyesztett nagy terekkel, valamint a hegy anyagával harmonizáló építőanyagokkal épült.” – mutatta be a 2004-ben épült,1000 négyzetméteres alapterületű,Kishegy lábánál található balatonlellei pincészetet Zsuffa Zsolt.
Czita Építésziroda: Pannonhalmi Apátsági Borászat
Az 1870 négyzetméteres alapterületű épületet a Szent Márton hegy délkeleti oldalába tervezte Czigány Tamás, Tóth György és Papp Róbert. Az épületegyütteshez tartozik egy vasbeton szerkezetű, három áttört technológiai szintből álló „Présház”, egy kőborítású támfalakkal és félköríves főbejárattal rendelkező „Pince”, valamint a „Présházat” és a „Pincét” összekötő „Kút”, mely amellett, hogy funkcionális szerepet tölt be, egyfajta szimbolikus térnek is szánták a tervezők. A borászat külső felületeit természetes kővel borították, a belső terekben viszont a nyerstégla és a vasbeton dominálnak. A kő kiválasztásánál az inspirációt értelemszerűen a hegyoldal földje, valamint a helyszínen lévő löszfalak rétegződése, színe, illetve a rovarok által „megmunkált” felülete adta.
Gereben/Marián építésziroda: Almagyar Borterasz
Gereben Péter és Marián Balázs álmodta meg Csernus Imre és Csutorás Ferenc Eger melletti Nagy Eged-hegy lábánál elterülő Almagyar-domb Érseki dűlőjében fekvő birtok épületeit.
"A tervezési folyamat elég hosszú időt, mintegy öt évet vett igénybe. Az ügyfél elképzelése egy csak egy borterasz volt, de aztán elkezdett gondolni azon, hogy lehetne kiadó bungalókat és kempinget is elhelyezni a fák között. Ezen a területen a legrégebbi pincéket kőből faragták ki. Ez egy olyan hulladék anyag, amely ingyenesen használható, ezért úgy gondoltam, hogy felhasználom ezt az olcsó megoldást, ami tükrözi a borászat koncepcióját is” – mondja Gereben a 230 m²-n elterülő vidéki borászatról. A kunyhók a szőlővidék archaikus építményeinek viselkedését, arányait és anyaghasználatát követik, a terasz hajtogatott lemezei pihenésre és kóstolásra biztosítanak teret. Az építésziroda korábbi munkáit ide kattintva nézheti meg. A borászat sok külföldi építészeti lapnak tetszett, a deezen, az archdaily, a baunetz egyaránt írt róla.
