Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sokszor úgy keverik bennük a füveket, hogy az elkészítéssel valamelyik hatóanyag mindenképp tönkremegy.
Vannak gyógynövények, melyekből hideg áztatással lehet kinyerni a hatóanyagot, másokat forrázással kell elkészíteni. A filteres teákban sokszor mégis olyan, össze nem férhető keverékek vannak, amelyek alkotóelemeit egymással ellentétes módon kellene elkészíteni.
Már nem csak a hipermarketek polcai roskadoznak rengetegféle teától; gyógyszertárban, bioboltokban és kimondottan teaboltban is beszerezhetőek az ízletes ital alapanyagai. Vannak köztük ízesített-, natur roiboos-, gyümölcs-, fekete-, zöld-, fehér- és gyógynövénytartalmú teák is, és filteres és szálas kiszerelésben is megtalálhatók. Utóbbi elkészítéséhez nyilván nem elég csak forró víz, de egyáltalán nem nagy dolog beszerezni egy teatojást, teafiltert, egy egyszerű szűrőt, vagy éppen egy erre a célra kifejlesztett teáskannát. Lehet, hogy a filterhez képest ez kicsit több macera, de megéri.
Mi van a filterben?
A gyógyteák filterében természetesen gyógynövény (is) van, általában porrá őrölve. Persze meghatározott mennyiségben: pont annyi, amennyi kényelmesen elfér egy filterben. Ez általában 2,5 g szokott lenni, már ahol rá van írva bármiféle mennyiség. - mondta el a Díványnak dr. Torma Viktória vegyész, házikozmetikus.
A fitoterapeuták úgy vélik, akkor hatékony a gyógytea, ha minden nap megiszunk egy evőkanálnyi (körülbelül 5 g) növényből készített italt. És innen kezdődnek a bonyodalmak.
Vagy az egyik, vagy a másik
Ez ugyanis eleve annyit tesz, hogy ha olyan teából készít főzetet, amiben egyféle gyógynövény van, abból is legalább kettőt kell a vízbe tenni, hogy bármiféle hatását tapasztalhassa. Az igazi probléma ott kezdődik, ha a filterben teakeverék van, ugyanis minden növényből ez a bizonyos egy evőkanálnyi a szükséges napi adag, ezért egy öt növényből álló teakeverékből a fentiek alapján tíz filternyit kellene naponta meginnunk, hogy hatásos legyen. Ez nem csak anyagilag hangzik rémisztően. És ez csak a kezdet! A növényi alapanyagok – sajnos – nem megfelelő méretűre vannak aprítva. Ez főként az illóolaj tartalmú gyógyteáknál lehet gond, hiszen az illóolaj könnyen elpárolog. Ki ne ismerné az érzést, hogy a mentateának a színe stimmel de az íze nem?!
A legnagyobb hiba azonban, ami sajnos gyakran előfordul a filterteáknál, hogy olyan növényeket kevernek össze, amiket különböző módon kellene elkészíteni. Vannak olyanok, amelyeket hidegen kellene áztatni (hogy a meleg ne tegye tönkre a bennük lévő hatóanyag jellemzőit, például a C vitamint), de vannak olyanok is, amiket forrázni kell. A filteres keverékeket viszont általában forralással ajánlják elkészíteni, tönkretéve ezzel a keverék egy részének értékes komponenseit. Gyakran kevernek például a csipkebogyóhoz vagy hibiszkuszhoz (amit hidegen kell áztatni) kamillát vagy borsmentát (amit viszont le kell forrázni). A meghűlés elleni teakeverékek gyakori alapanyaga a fehér mályva gyökere (amit szigorúan hideg áztatással kell készíteni), csakhogy gyakran keverik ezt kakukkfűvel vagy hársfavirággal, amiket bizony forrázni kell.
Mindenképpen jobban jár tehát, ha saját magának állítja össze teakeverékét. Ez roppant egyszerű: fellapozzuk az interneten a gyógynövénykönyveket, amikben sokszor található egy-egy betegségre való tearecept.
A filter amúgy is ördögtől való
A filterpapír fehérített papírból készül, amit általában (a legolcsóbb) klórtartalmú anyagokkal fehérítenek. Ez elbontja a fa rostjai között található színes anyagokat, amiket aztán kivonnak. A klóros fehérítés azonban mérgező klórtartalmú vegyületeket hagy a filterpapírban, ami a forró vízben való áztatás során bizony jó hatásfokkal ki is oldódik. Ezek a vegyületek elég veszélyesek az emberi szervezetre, főleg, ha nagyobb mennyiségben fogyasztunk belőlük. Ennek elkerülésére manapság egyes gyártók nem klórvegyületekkel, hanem oxigénnel, vagy ózonnal fehérítik a teafiltereket. Ez elég fontos szempont a tea, vagy teafilter kiválasztásánál. Nézze meg jól a dobozt, olvassa el figyelmesen a rajta lévő címkét: ha azt látja, hogy a készítmény „Klórmentesen fehérített” („bleached Chlorine free” vagy „chlorfrei gebleichten”), akkor nyugodtan megveheti.
Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!
