Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kis Róka Csaba már az érettségi után kiverte a biztosítékot egy pályázatra beadott provokatív sorozatával. Új kiállításának megnyitóján beszélgettünk vele a férfiakról. Vigyázat: a festmények korhatárosak, az interjú viszont nem.
"Nem kaphatja mindenki ugyanazt" - hangzik a festmény címe, amelyen a Mikulás éppen kalapáccsal készül karót verni egy kis úttörő szívébe. Nem éppen szokványos felállás: ez viszont egyáltalán nem meglepő Kis Róka Csaba festőművész esetében, aki előszeretettel ábrázol a többalakos barokk jelenetekre hajazó kompozíciókat – némi pornográfiával, testcsonkítással és nem kevés homoerotikával megspékelve.
Hogy csak egy címet említsünk a sok közül: "A puszták népének fiai és anális újjászületés a köztársaság kutyája által". A hangzatos cím már önmagában megér egy misét, és akkor tessék elképzelni egy tökéletesen komponált, szimbolikus alakokkal tarkított látványt, melynek láttán egyszerre tör ránk a röhöghetnék, a hányinger és az elismerés érzése.
Én pornográf és provokatív?
A Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2007-ben végzett alkotóval legújabb kiállításának megnyitóján, az acb Galériában beszélgettünk, ahol többek közt arról is faggattuk, mikor talált rá erre a sokak szerint polgárpukkasztó, péniszekkel, vérrel és erőszakkal teli morbid klasszicizmusra (ahogyan a rá jellemző stílust sokszor emlegetik). Kiderült, sajátos képi világa már a gimnázium környékén szárba szökkent, amikor szülővárosában, Székesfehérváron érettségi után egy merész sorozattal jelentkezett egy pályázatra.
"A zsűri nekem ítélt egy díjat, viszont a művház vezetői azt mondták, hogy ezek nagyon pornográf és provokatív munkák. Én meg teljesen összeomlottam, hogy miért? Számomra teljesen természetes volt, hogy voltak ilyen ábrázolások a középkorban meg utána is, így fel sem merült bennem, hogy olyan munkákat csinálok, ami kiveri a biztosítékot bizonyos embereknél. 2006-ban ez tört megint elő belőlem: rájöttem, hogy nekem ez a látásmód a természetes" - mesélte nevetve. Ugyanebben az évben egyébként a nürnbergi képzőművészeti egyetemen volt ösztöndíjas, ahol a public art osztályban - és utcai akciókkal - töltött időszak alatt ébredt rá, hogy ezzel az ösztönből jövő, nyers megfogalmazásmódú világgal szeretne foglalkozni.
Férfiak uralta világ és rengeteg alkohol
"Diploma után próbáltam nem csak elsajátítani, de kitalálni is egy klasszikusabb festői fogalmazásmódot, hogy hogyan festhették a XVI-XVII. században azokat a képeket, amelyekhez én vonzódom". Persze nem akarta ugyanazt csinálni, mint az említett korszakban. "Én inkább azokhoz éreztem közel magamat, akik kevésbé koncentrálnak a XX. századi történésekre, és inkább a klasszikus nagyok sorában próbálják meg kialakítani a saját festészeti világukat".
Munkáinak egyik legjellemzőbb vonása, hogy kizárólag férfiakat ábrázol (bár ez az utóbbi időben némileg változni látszik, egyre-másra bukkannak fel a női mellek is), erőszakos, pornográf szituációkban, rengeteg fallikus szimbólummal. Új, Parturiunt montes című kiállításának képein rengeteg ismerős arc és motívum tűnik fel: Ferenc Józseftől kezdve Rózsa Sándorig jó pár emblematikus - és kevésbé emblematikus - személyiség képviselteti magát az illusztris társaságban, amint éppen csonkítanak vagy csonkíttatnak, attól függően, milyen szerepet szánt nekik a festői kéz.
A bajusz, szakáll és a demizson igencsak gyakori vendég az új tárlat képein - nem véletlenül. Az első két említett szimbólum már hosszú évszázadok óta a férfiasság jelképe, a keresztény ikonográfia például 98%-ban kopaszon és szakállal ábrázolja a szenteket - meséli Kis Róka Csaba.
A festményein előszeretettel felbukkanó bor- és pálinkaivás pedig az egyik legszomorúbb magyar népbetegségre, az alkoholizmusra utal - tette hozzá a festőművész. Rengeteg iróniával, humorral és mégis kendőzetlenül beszél a férfiak irányította társadalomról és a nők hátrányos helyzetéről - utóbbiak hiánya egyébként egyre irritálóbban érezhető a képeken, ahogy végigsétálunk a kiállításon (nem mintha szívesen látnánk őket ilyen szituációkban).
A hentes-katona nagypapa hatása
A régi nagyokat - köztük például Hieronymus Bosch-t - idéző monumentális kompozícióinak létrehozása során fotókat, szoboralakokat használ, vagy éppen festményekről vesz kölcsön motívumokat. Különösen kedveli a II. világháborús katonafotókat: a zubbonyok, katonai öltözetek nagyon izgatják, családi vonatkozás révén is: az egyik nagypapája ugyanis hivatásos katona volt, ráadásul ugyanez a nagypapa egyben hentesként is tevékenykedett. "Számomra megszokott látvány volt a feldolgozásra váró állatok leölése, kibelezése, feldarabolása, soha nem volt semmi problémám ezzel a dologgal. Meg is lepődtem, amikor a képeim láttán valaki azt mondta, hogy ez mennyire durva".
Bevallása szerint az a legmeglepőbb a számára, hogy a festményei láttán az emberek 98%-a erősen reagál: "Ez egy nagyon jó dolog, mert azt jelenti, hogy az olaj-vászon technikával még a mai napig hatást lehet gyakorolni az emberekre, és nem muszáj mondjuk mozgóképben gondolkodni". Ezzel pedig csak egyetérteni tudunk.
Kis Róka Csaba kiállítása június 17-ig tekinthető meg a Király utcában található acb Kortárs Művészeti Galériában.
