Ponyvaregény Tarantino előtt és után

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyáltalán, miért ponyva? A magyar elnevezés onnan ered, hogy régen földre terített, úgynevezett vásári ponyván árulták a köznép szórakoztatására szánt, olcsó kiadványokat. (Meg kell jegyeznünk, hogy a ponyvára sokszor "jó" könyvek is felkerültek; a böngésző gyakran találkozhatott például Petőfi műveivel, aki már saját korában is nagy népszerűségnek örvendett.) Tarantino Ponyvaregényének bemutatása óta a nyelvet kevésbé bírók is tudják, hogy az angolban a ponyvaregénynek a pulp fiction felel meg. Ezek a regények, sokszor inkább füzetek az 1890-es évek Amerikájában jöttek divatba, s kezdetben elsősorban novellákat és regényrészleteket talált bennük az olvasó. A történeteket olcsó papírra nyomtatták, ennek a papírfajtának wood pulp (kb. fazúzalék) volt a neve, innen kapta nevét a rá nyomtatott műfaj.

A német Schundliteratur sokkal erősebb mellékjelentést hordoz; a szóban a shinden ige lelhető fel, ami azt jelenti, lenyúz, tehát ami szenny, ami felesleges - stiláris értékét tekintve a magyar szennyirodalom szónak felel meg. A németek egyébként sokkal erősebben léptek fel a ponyvairodalom terjedése ellen, mint más nyugat-európai országok: a weimari köztársaság idején keletkezett törvény, amely azt szabályozta, mi kerüljön az olvasók, elsősorban a fiatal olvasók kezébe, csaknem tíz évig élt.)

A műfaj igazi népszerűségre az I. világháború után, az 1920-as években tett szert. Ekkor a ponyvairodalom már nagyon sokféle műfajt magában foglalt: innen nő ki a horror, a detektívtörténet, a thriller, az erotikus regények, a pornó. Nem becsülhetjük tehát alá a népszerű irodalom jelentőségét; nemcsak hogy óriási olvasóközönséget vonzottak és vonzanak, de a televízióból és a filmvászonról (illetve modernebb adathordozókról) jól ismert műfajok is innen eredeztethetők.

És tessék mondani, Rejtőt hova soroljuk?

Ami a magas kultúra és alacsony kultúra (népszerűbb nevén popkultúra) szembeállítását illeti, ez a fajta megközelítés egyre kevésbé tartható a második évezredben. A popkultúra olyan módon része mindennapjainknak, hogy a kettős mérce alkalmazása nemigen célravezető már. Különben is, ki dönti el, hogy mi „magas", és mi „populáris"? Rengeteg példát látunk arra, hogy egy-egy szerző a maga korában sztár volt, művei hatalmas népszerűségnek örvendtek, „fogyasztható" volt, és fogyasztották is. Elég csak Shakespeare-t vagy Charles Dickenst említenünk, akikre senkinek nem jutna ma eszébe azt mondani, hogy ponyvát írtak. De sejthető, hogy hasonló történik majd Rejtő Jenővel, aki egyre megbecsültebb „irodalmi körökben" is, vagy említhetünk olyan extrém példákat is, mint Sade márki munkássága.

Miért olcsóbb a bestseller?

A fogyaszthatóság tehát önmagában még nem feltétlenül mutatja, ponyvának nevezhető-e egy mű, vagy nem. S akár örülünk neki, akár nem, profitorientált világban élünk; többé nem lehet figyelmen kívül hagyni, mi az, ami népszerű, ami sok olvasót vonz, ami eladható. A piacgazdaság betörése óta Magyarországon is a felváltotta a lektűrt vagy a ponyvát a bestseller, ami szó szerint „legjobban fogyót" jelent. (A kifejezés maga pedig annyira pozitív jelentést nyert, hogy a Magyar Íróakadémia néhány éve nagy sikerrel hirdetett meg bestseller-író kurzust.) Manapság a magyar napi- vagy hetilapok is gyakran közölnek bestseller-listákat, sőt, a könyvesboltokban sokszor külön polcon kínálják az adott időben legjobban fogyó műveket. A „nem akarok kimaradni belőle"-effektusra joggal épít a piac, hiszen ha sokan olvasnak valamit, sokat beszélnek róla, az ember részese akar lenni a történetnek, nem akar lemaradni. Sokszor már csak azért is elolvasunk egy-egy művet, mert ha nem ismerjük Harry Pottert, vagy nem tudjuk, mi köze van Terézanyunak Teréz anyához, csak állunk hülyén, s nem tudunk részt venni a társalgásban. A bestsellerek ráadásul ma is általában olcsóbbak, mint a nem olyan könnyen fogyasztható könyvek, egyrészt, mert több fogy belőlük, másrészt, mert az előállításuk is kevésbé költséges, mint egy hasonló terjedelmű keményfedeles könyvé. A dolog szövevényes voltát mutatja viszont az, hogy a listák élén ugyanúgy megtaláltuk már Kertész Imre vagy Závada Pál nevét, mint Dan Brownét, Paulo Coelhóét vagy Fejős Éváét.

(folytatjuk -  a következő részben: A magyar ponyvaregény - a kezdetektől a szocializmusig)

szerzőnk irodalmár, író

Magyari Andrea
Magyari Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.