Nem lesz savanyú!

Olvasási idő kb. 2 perc

A nőt Salmának hívják, negyvenes évei elején járhat. Egyszerű palesztin asszony, aki ciromfáiból él, nála a spájz polcán nem üveges paradicsomok, gyöngyházfényű körték sorakoznak, hanem citrombefőttek. Csakhogy egy napon Salma tőszomszédságába egy túlságosan is fontos, VIP-személyiség költözik: maga az izraeli védelmi miniszter.

Márpedig egy ilyen kiemelten fontos személyiségnek biztonsági különítmény is jár. A csapat tagjai pedig nem éppen Salma citrombefőttjeire vágynak. Többek között szöget üt a fejükbe, hogy a nő buja citromligetének lombjai között palesztin terroristák bújhatnak meg. Így megszületik a majdnem megfellebbezhetetlen döntés: a citromliget fáit egyszerűen ki kell vágni, a kertet a földdel egyenlővé kell tenni. Ekkor veszi kezdetét az asszony harca, hiszen számára a citromfák termése jelenti az egyedüli megélhetést.

Salma felveszi a kesztyűt, pontosan látja, a kisember tiltakozása nem járhat sikerrel, ezért felkeres egy fiatal ügyvédet, akivel beadványokat írnak, tárgyalásokra járnak a – nyilván önmaguknál sokkal többet jelentő – citromfák érdekében. A sajtó természetesen egy pillanat alatt felkapja a citromügyet…

Ha azt gondolnád, a Citromfa nem nélkülözi a jelen politikai állapotokról szóló utalásokat, nem sokat tévedsz. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a film kizárólag a zsidó–palesztin harc újabb művészi fejezetét tárja elénk.
A középpontban ugyanis egy nagyon is egyszerű embert, egy nőt találunk, akinek hatalom elleni csatározása akár mindannyiunk története is lehet.


Citromfa – francia, izraeli, német filmdráma, 106’
Szuez Film, 2008
Bemutató: 2009. május 21.

Más film is érdekel? Klikk ide:
Kémnők – Sophie Marceau főszereplésével

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.