Egy pohárka abszint?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tehát az abszint mint alkohol a XVIII. század végi Svájcban kezdte világhódító történetét, ekkor jöttek rá ugyanis, hogy a fehérüröm-, ánizs- és édeskömény-hatóanyagú gyógyital valójában más jelentős anyagi hasznokat hozó célokra is alkalmas. Egész pontosan a bódításra.

Az első írásos forrás egy 1769-es neuchâteli újság, melyben egy bizonyos Madame Henriod a saját készítményét „Bon Extrait d’Absinthe” néven hirdeti. Nem sokkal a századforduló előtt Henri Dubied és veje, Henri-Louis Pernod megvásárolta a Madame-tól az ital titkos receptjét, és 1797-ben a francia Pontarlier városában létrehozták az első szeszgyárat, amelyben abszint is készült. Kezdetben csak 400 liter abszintot gyártottak évente. Az abszint gyors térhódítása részben annak tudható be, hogy a rossz termelés következményeként a 18. század végén a borárak nagyon megemelkedtek. Másrészt annak, hogy az 1840-es évektől az Algériában harcoló francia katonáknak járt napi egy abszintadag – harci kedvüket fokozandó. Túl ezen Párizs művészvilágának ismert alkotói, többek között Oscar Wilde, Paul Verlaine, Toulouse-Lautrec, Charles Baudelaire, Arthur Rimbaud, Alfred Jarry, Guillaume Apollinaire kultuszitallá nemesítette az abszintot a francia nagyvárosokban. Egyre több kávézóban celebrálták az „heure verte”-et, a zöld órát: 11 és 13 óra között kis kortyokban itták a Zöld Tündért.

Nálunk is „ütött a Zöld Óra”!

A budapesti Spiritusz Galéria első csoportos kiállításának címadó ötlete nem más, mint ez a kreativitásserkentő ital. A galéria tulajdonosainak és a pályázaton részt vevő kortárs alkotóknak köszönhetően most te is belekóstolhatsz az abszint zsongító ízébe – akkor is, ha egyébként kerülöd az alkoholt. Persze most más érzékszerveddel győződhetsz meg az abszint hatásáról, a képek által, átélve a vizuális világ örömmámorát. Ne habozz, bizonyosodj meg arról, hogy a Zöld Tündér téged is képes elvarázsolni!


Ütött a Zöld Óra – csoportos kiállítás
Időpont: 2009. 05. 04.–18.
Helyszín: Spiritusz Galéria
1075 Budapest, Madách Imre utca 3.
http://www.spiritusz-galeria.hu/

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.