Legendás sci-fi a Bárka színpadán: Fahrenheit 451

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Bárka Színház február 25-én állítja színpadra a sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakjának, Ray Bradburynek Fahrenheit 451 című kisregényét, amelyből 1966-ban Francois Truffaut rendezett filmet.

Bradbury, a Fahrenheit 451 írója Juan Ramun Jimenezt idézi regénye elején: „Fahrenheit 451 fok - az a hőmérséklet, amelyen a könyvnyomó papír tüzet fog és elég”. Az 1953-ban megjelent regényből 1966-ban Francois Truffaut rendezte meg első színes és egyben angol nyelvű filmjét, a főszerepeket Oskar Werner és Julie Christie alakította.

A Bárka Színházban ezúttal Anger Zsolt rendező, Jászai Mari-díjas színész vállalkozott rá, hogy színpadra állítja ezt a nem éppen szokványos történetet - a tavalyi évadban Lars von Trier dogmafilmjét, a Dogville-t rendezte meg. Anger elsősorban a regény üzenetét szeretné újrafogalmazni és a nézőknek átadni. A mű egy disztópiát, negatív jövőképet tár az olvasó elé, amelyben az amerikai társadalom hedonizmusba süllyedt, könyveket pedig tilos olvasni.

A könyvégetőként dolgozó Montagot a Bárka előadásában Kardos Róbert játssza, Mildredként Szorcsik Krisztát, Clarisse szerepében pedig Réti Adriennt láthatjuk. Az eredeti szereposztás szerint Beattyként Blaskó Pétert láthattuk volna, de betegség miatt március 17-ig Seress Zoltán igazgató veszi át a szerepét. További szereplők: Kálid Artúr, Dévai Balázs, Pásztor Tibor, Telekes Péter és Vitányi-Juhász István.

További előadások: február 26., március 1., 17., 28. és 31.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.