Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője még hercegnő korában, három héten át szolgált önkéntesként a kisegítő honvédelmi szolgálatnál.
Születésekor senki sem gondolta, hogy Erzsébetből egyszer királynő lesz, és később fiatal feleségként, váratlanul zuhant a nyakába egy egész birodalom, azóta viszont a világ legismertebb uralkodójává vált.
A királynő Elizabeth Alexandra Mary Windsor néven született anyai nagyapja londoni házában. Egyetlen testvére, a 2002-ben elhunyt Margit hercegnő négy évvel volt fiatalabb nála. Erzsébet tízéves volt, amikor apját, Albert yorki herceget VI. György néven váratlanul királlyá koronázták, nagybátyja, VIII. Eduárd ugyanis lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai színésznőt. A kis Lillibet és húga nem jártak iskolába, otthon taníttatták őket. A visszaemlékezések szerint a leendő uralkodó nagyon rossz volt matekból, ellenben korán érdekelni kezdte őt a történelem és a brit politika. Apja megkoronázásával ő lett a trónörökös, ezért tanárai különös figyelmet szenteltek annak, hogy bevezessék őt az uralkodás és a brit államjog fortélyaiba. Később megdöbbentette minisztereit azzal, mennyire ismeri a brit alkotmányt. Kislány korától kezdve imád lovagolni (nem véletlen, hiszen apja telivéreket tenyésztett), és a kutyákkal is jó barátságot ápol (máig állandó kíséretét jelentik corgi kutyái). Nem volt persze mindig jókedvű: visszaemlékezők megemlítik az ifjú hercegnőt, amint a Buckingham-palota ablakából bámul ki magányosan, azon töprengve, milyen lehet a „valódi emberek” élete.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Kamaszkorát a második világháború határozta meg. A bombázások miatt, biztonságuk érdekében Erzsébetet és testvérét Londonból a windsori kastélyba költöztették, ahol az átlag angol családokhoz hasonlóan sokszor elsötétítve, bezárkózva húzódtak meg a légitámadások elől. Az ifjú hercegnő a háború alatt szerepelt először hivatalosan a nyilvánosság előtt: rádióbeszédeket mondott, szüleivel együtt meglátogatta a katonai egységeket országszerte. Tizennyolc évesen három héten át önkéntesként szolgált a kisegítő honvédelmi szolgálatnál, ahol megtanult teherautót vezetni, motort szerelni, kereket és gyertyát cserélni. Egyenruhát viselt, és szalutálnia kellett a magasabb rangú katonáknak. A háború után, 1947-ben hozzáment távoli unokatestvéréhez, Fülöp görög és dán királyi herceghez, aki a házassággal lemondott születési címeiről, brit állampolgárrá és edinburghi herceggé vált. A csendes, visszahúzódó Erzsébet és a nagyhangú, szókimondó Fülöp jól kiegészítették egymást. Házasságukból négy gyerek született, 1948-ban a legidősebb, Károly, a későbbi walesi herceg.
György király 1952 februárjában trombózis következtében elhunyt, így idősebbik lányára, a 25 éves, akkor már kétgyermekes édesanya Erzsébetre szállt a Brit Birodalom uralkodói címe (habár hivatalosan csak 1953 júniusában koronázták meg). A fiatal királynő lelkesen, nagy energiákkal látott neki uralkodói teendőinek. Gyakran utazott, uralkodóként számtalanszor bejárta a brit közösség területeit és a világ más országait is. Trónra kerülésekor Nagy-Britannia még jelentős gyarmatbirodalom volt, az ő uralkodása alatt, az ’50-es ’60-as években alakult át nemzetközösséggé. Sokszor jelent meg a nyilvánosság előtt, igyekezett a monarchia működését közelebb hozni, átláthatóbbá tenni a közemberek számára. 1952-ben adta első karácsonyi rádióbeszédét, amely azóta hagyománnyá vált. 1969-ben készült el az első dokumentumfilm, amely bemutatta a királyi család életét – a műsor 23 millió nézőt vonzott a képernyők elé. 1993-ban tűz ütött ki a windsori kastélyban. A királynő engedélyt adott rá, hogy nyáron turisták látogathassák a kastélyt, így próbálva megteremteni a renováláshoz szükséges pénzt. Azóta minden nyáron megnyitják a közönség előtt a palotát.
Bár Erzsébetnek vétójoga van bizonyos törvények elfogadásánál, ezzel a joggal még nem élt. Politikai szerepe inkább ceremoniálisnak mondható, nem szól bele közvetlenül az ország irányításába, de mindig is szívesen konzultált miniszterelnökeivel. Egyik magántitkára szerint a királynő „szívós, mint egy jak. Nagyon jól alszik, és kiváló lábai vannak, hosszú ideig képes állni”. Nem szavazhat, nem léphet be a parlament alsóházába, nem tanúskodhat a bíróságon, nem lehet útlevele, sem jogosítványa, és nem térhet át az anglikán hitről más vallásra. Habár a királyi család imázsát olykor kikezdték bizonyos események, különösen Erzsébet gyerekeinek házassági mizériái, a királynő máig töretlenül népszerű a britek körében. A családot övező legismertebb botrányok Károly herceg és Diana hercegné házasságához, majd válásához, illetve Diana 1997-es halálához kötődnek. A királyi család öt napig nem volt hajlandó nyilvánosan reagálni a tragikus autóbaleset hírére, végül az ellenséges közhangulat miatt a királynő hajlandó volt televíziós beszédben megszólalni az ügyben. Ezenkívül Erzsébet négy alkalommal intézett rendkívüli tévébeszédet népéhez: az öbölháború idején, édesanyja, Erzsébet anyakirálynő halálakor, uralkodásának 60. évfordulóján, utoljára pedig alig két héttel ezelőtt, a koronavírus-járvány kapcsán.
Természetesen nem minden diplomáciai látogatás és találkozó zajlik zökkenőmentesen. 1978-ban a román diktátor, Nicolae Ceaușescu járt a Buckingham-palotában, miután országa ígéretet tett egy 300 millió fontos brit repülőgép megvásárlására. A találkozó előtt felhívta a királynőt a francia köztársasági elnök, hogy figyelmeztesse őt vendégének nem éppen úriemberhez méltó szokásaira: Ceaușescu ugyanis látogatásakor minden mozdítható dolgot elvitt párizsi szálláshelyéről. Erzsébet utasította udvarmesterét, hogy minden értéket távolítsanak el a vendégek számára fenntartott Belga Lakosztályból, de még a vacsoránál használt ezüst étkészletet is lecserélték. Hivatalosan természetesen igyekeztek a Kárpátok Géniuszának és feleségének kedvére tenni, de a királynő nem titkolta a „rémisztő kisemberrel” szembeni ellenérzéseit. A vacsorához a szokásosnál jóval gyengébb minőségű borokat szolgáltak fel, Erzsébet pedig a hivatalos fogadás kivételével szándékosan kerülte Ceaușescu társaságát: például amikor a palota kertjében meglátta a diktátort közeledni, egy bokor mögé bújt, hogy ne kelljen vele találkoznia – mesélte a királyi család avatott szakértője, Robert Hardman újságíró A világ királynője című könyvében.
Erzsébet királynő alakja természetesen számtalan alkalommal jelent meg különböző filmekben, tévéműsorokban, sokszor és sokféleképp parodizálták őt. A ’70-es évek második felében induló punkmozgalom dühös fiataljai nyílt polgárpukkasztó szándékkal vették célba a királynő alakját. A Sex Pistols God Save the Queen című számában – melynek címe a brit himnuszra utal – Johnny Rotten többek között arról énekel, hogy a királynő nem emberi lény, és fasiszta rezsimet tart fenn. A kislemez megjelenését szándékosan Erzsébet uralkodásának 25. évfordulójára időzítették. A jubileumi ünnepségek napján a zenekar megpróbálta lejátszani a dalt a Westminster-palota mellett, a Queen Elizabeth hajón. Az esetből dulakodás és rendőrségi ügy lett, a banda több rajongóját is letartóztatták, a kislemezt pedig sem a BBC, sem a független rádiók szövetségéhez tartozó adók nem voltak hajlandók játszani botrányos szövege és borítója miatt (melyen a királynő hivatalos évfordulós portréja látható áthúzott szájjal és szemekkel).
Természetesen a legtöbb paródia nem ennyire agresszív, inkább a humoros tiszteletadás jelének számít. Idetartozik a híres Mr. Bean epizód, amelyben hősünk egy fogadáson véletlenül lefejeli az uralkodót, vagy az első Csupasz pisztoly film, ahol Drebin hadnagy (Leslie Nielsen) feladata az USA-ba látogató királynő ellen tervezett merénylet meghiúsítása, munkája azonban nem megy éppen balesetmentesen. A Johnny English kémfilmparódia főgonosza azzal fenyegeti a királynőt, hogy elteszi láb alól kedvenc corgiját, ha nem adja át neki a koronát, és még sorolhatnánk... A komolyabb életrajzi filmek közül legismertebb a Helen Mirren címszereplésével készült A királynő – Stephen Frears 2006-os drámája a Diana hercegné halála utáni napokban játszódik, illetve a 2016-ban indult netflixes sorozat, a The Crown. Maga a királynő először – és mindeddig utoljára – 2012-ben jelent meg a filmvásznon, önmagát alakítva. A londoni olimpia nyitóünnepségére készült rövidfilmben az uralkodó minden idők leghíresebb fiktív brit titkos ügynöke, James Bond (Daniel Craig) kíséretében érkezik a ceremóniára, méghozzá egy helikopterből ejtőernyőből kiugorva (ebben a jelenetben természetesen dublőr helyettesítette).
A tegnapi kultbaitért kattints ide:
