A világ leghíresebb kémnőjeként számontartott Mata Hari alakja az elmúlt száz évben legendává vált. Az I. világháború alatt a németeknek (sőt állítólag a franciáknak is) kémkedő táncosnő-kurtizán a végzet asszonyaként vonult be a popkultúrába, akinek a férfiak képtelenek ellenállni, ezért játszi könnyedséggel csalja ki titkaikat. A valóságban azonban Mata Hari hírszerzői tevékenysége rövid és sikertelen volt.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az 1876. augusztus 7-én, a hollandiai Leeuwartenben született Margaretha Geertruida Zelle élete valóban regényes módon alakult. Egy vagyonos kalapkészítő vállalkozó egyetlen lányaként látta meg a napvilágot, és már gyerekként kitűnt magas termetével, karcsú alakjával, sötét hajával és kreol bőrével. Apja elkényeztette a kis Margarethát, ő pedig fantasztikus történeteket talált ki iskolástársainak előkelő származásáról. A boldogság azonban nem tartott sokáig: a lány 13 éves volt, amikor apja tönkrement, anyja pedig depresszióba süllyedt, és két évvel később meghalt.
Margaretha tizenkilenc évesen hozzáment egy Campbell MacLeod nevű, nálánál húsz évvel idősebb skót katonatiszthez, akinek két gyereket szült. A házasság azonban egyáltalán nem bizonyult idillinek: a család a holland gyarmatokra, Jávára, majd Szumátrára költözött, ahol MacLeod bennszülött szeretőket tartott, és gyakran erőszakoskodott a feleségével. Miután ismeretlen tettesek megmérgezték a pár két gyerekét (kisfiuk belehalt a mérgezésbe, kislányuk életben maradt), visszaköltöztek Hollandiába. Nem sokkal később az amszterdami bíróság kimondta a válást, és tartásdíj fizetésére kötelezte MacLeodot, aki azonban ezt megtagadta.
A fillér nélkül maradt Margaretha 1903-ban Párizsba utazott, és úgy döntött, egzotikus táncosnőként és modellként próbál szerencsét. 1905-től a keleti kultúrákat bemutató Guimet Múzeumban lépett fel, olyan nagy sikerrel, hogy hamarosan a Casino de Paris, a Folies Bergère és más neves klubok műsorában szerepelhetett. Megalkotta saját imázsát – lenge öltözetben, keleties fátylakkal és ékszerekkel felvértezve lejtett erotikus táncot –, és misztikus történeteket híresztelt saját származásáról, miszerint egy Siva-papnő lánya. Ekkoriban vette fel a Mata Hari művésznevet, ami maláj nyelven azt jelenti: a hajnal szeme. Hamar ismert alakja lett a párizsi éjszakai életnek. Karrierje során bejárta Európa nagyvárosait, sőt még Egyiptomba is eljutott.
Az 1910-es évek elején azonban kezdett kimenni a divatból az egzotikus tánc műfaja, ezért Mata Hari csillaga is leáldozóban volt. Ekkoriban már inkább kurtizánként, mintsem táncosnőként kereste a kenyerét, a francia és a német elit számos tagját tudhatta szeretői között. Az I. világháborúban belekeveredett a nemzetközi kémkedésbe – ekkor született meg a legendája. Igencsak homályos, hogyan lett belőle kém, és pontosan milyen feladatokat látott el hírszerzőként. Egyesek szerint a német kémszervezet egyik vezetője, a nagyvilági szélhámos Lucas Netley is szeretői közé tartozott, ő szervezte be Mata Harit, és bízta meg, hogy kémkedjen Franciaországban. Mások azt állították, egy kémiskolába járt Antwerpenben, és ennek vezetője, a Vörös Tigris fedőnévre hallgató Elsbeth Schragmüller szervezte be.
Mata Hari a források szerint kettős ügynök lehetett, ugyanis a francia kémelhárítás egyik kapitánya, Georges Ladoux egymillió frankot ajánlott neki, hogy Brüsszelbe utazva szállítson neki információkat német tisztekről. Margaretha ekkor pénzszűkében volt, számkivetettként vándorolt Németország és Franciaország között, ezért muszáj volt elfogadnia a megbízatást. A tervből azonban nem lett semmi. Körülményes úton, Spanyolországon, Anglián és Hollandián keresztül próbált eljutni rendeltetési helyére, a briteknek azonban gyanús lett, ezért visszaküldték Spanyolországba. Innen küldött pár jelentést Ladoux-nak német tengeralattjárókkal kapcsolatban, amit azonban amaz érdektelennek talált, így amikor Margaretha visszatért Párizsba, nem fizette ki neki a megígért jutalmat.
Ekkoriban csípett el a francia kémelhárítás egy kódolt üzenetet, amelyben a madridi német katonai attasé egy bizonyos H–21-es ügynöknőt említ, aki 5000 frankos csekket kapott, cserébe azért, hogy Párizsban kémkedik a Német Birodalom részére. A franciák gyanakodni kezdtek, hogy Margaretha, akit ők szerettek volna kémnek kiképezni, valójában már korábban ügynök lett az ellenfél megbízásából. Egyesek úgy vélik, a németek szándékosan buktatták le kémjüket, amikor megtudták, hogy kettős ügynök. Margarethát 1917. február 13-án tartóztatták le a párizsi Plaza Athénée hotelben. Szobájában megtalálták az 5000 frankról szóló csekket, és egy láthatatlan tintát tartalmazó üveget.
1917 júliusában kezdődött meg az állítólagos német kém tárgyalása az Igazságügyi Palotában. Margaretha végig tagadta az ellene felhozott vádakat, azt állította, hogy a németektől csak szerelemi szolgáltatásaiért kapott pénzt. Bár a bizonyítékok felettébb hiányosak – legfőbb bizonyítéknak a hotelszobában talált csekk számított –, a bíróság bűnösnek találta, és halálra ítélte az asszonyt. A történészek szerint elsősorban a nemzeti morál fenntartása és az esetleges követők elrettentése miatt sújtott le ekkora szigor a kémgyanús személyekre. Margaretha sokáig reménykedett benne, hogy felmentik, de miután a köztársasági elnök elutasította kérvényét, 1917. október 15-én hajnalban a vincennes-i kaszárnyában sortűzzel kivégezték.
Mata Hari legendája azonnal megszületett. A valós tények semmibevételével, az ügyésznek arra a szenzációhajhász kijelentésére alapozva, miszerint ő volt „minden idők legnagyobb kémnője”, a bulvársajtó és a közbeszéd megalkotta a saját Mata Hari-képét. Ezt jól mutatja, hogy már 1920-ban film készült a témában, melyben a korszak legnagyobb sztárja, a dán Asta Nielsen játszotta a címszerepet. 1931-ben egy másik legendás filmcsillag, a svéd Greta Garbo alakította Mata Harit. Ebben a változatban az oroszok is belekeverednek a kémkedési ügybe. A ’60-as években a franciák is megfilmesítették a történetet, ezúttal Jeanne Moreau-ra bízva a kémnő megformálását. 1985-ben az Emmanuelle-filmek sztárja, Sylvia Kristel bújt Mata Hari bőrébe, a készítők ezúttal egy német–francia tiszt közötti szerelmi háromszög történetébe csomagolták a kémhistóriát. A James Bond-filmek paródiájaként született 1967-es Casino Royale-ban felbukkan Mata Bond, a brit ügynök és Mata Hari szerelméből született leány. A legendás kémnő az Ifjú Indiana Jones kalandjai tévésorozat egyik epizódjában is felbukkan, itt a fiatal címszereplővel kerül alkalmi viszonyba. És akkor a felnőttfilmes feldolgozásokról nem is esett szó. Természetesen színdarabok és olcsó ponyvaregények is szívesen tették meg hősüknek Mata Harit.
A „legnagyobb kémnő” körül kialakult kultusz egy olyan fiktív figurát teremtett meg, aki később is számos alakváltozatban feltűnt a filmekben, regényekben, számítógépes játékokban. Az egzotikus szépségű, a férfiak számára ellenállhatatlan akcióhősnő, aki minden helyzetből kivágja magát, ügyesen forgatja a fegyvert, jól jár az agya, és nem rest bevetni a bájait is a cél érdekében, gyakorta felbukkan a popkultúrában. A Bond-filmek egyes női szereplői mellett a Tomb Raider-játékok és filmek Lara Croftja, az Alias sorozat Sydney Bristow ügynöke vagy a Mátrix Trinityje is ehhez az archetípushoz sorolható. Itthon Földes László hozta be a köztudatba az egykori kémnő nevét, a Hobo Blues Band Mata Hari, szeress belém! című 1982-es dalával.
Szereted a kultbait-sztorikat? Itt megtalálod a tegnapit: