Ez a karácsonyi fűszer csodát tesz az egészségeddel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ánizs nemcsak ünnepi fűszerként használható a karácsonyi finomságokhoz, meglepően egészséges is.

Az ánizs, azaz a Pimpinella anisum az egyik legjellegzetesebb ízű fűszer, amely Magyarországon többnyire csak a karácsonyi időszakban kerül elő a konyhában. De nemcsak bizonyos ünnepi sütemények fontos összetevője, hanem az egészséget is támogatja. Világszerte népi orvosságként vetik be köhögés, megfázás ellen, valamint gyomorproblémák kezelésére, de más problémák enyhítésére is jó lehet. 

Támogatja a vérképző rendszert

Az ánizs – amely nem ugyanaz a növény, mint a csillagánizs – magas koncentrációban tartalmaz vasat, ami a vörösvértestekben található hemoglobin alapvető összetevője. Ez a fehérje szállítja az oxigént a sejtekhez, és ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, az vérszegénységhez vezethet.

Nem csak karácsonyi fűszerként tesz jót az egészségnek az ánizs
Fotó: HandmadePictures / Getty Images Hungary

Vérszegénység során fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, emésztési panaszok és hőháztartási zavarok alakulhatnak ki. A vasban gazdag ételek, például az ánizs fogyasztása hozzájárul a megfelelő vasbevitelhez és a vérszegénység elkerüléséhez. 

Csökkenti a depresszió tüneteit

Állatkísérletek szerint az ánizsmag kivonata hasonló hatékonysággal enyhítette a depressziós tüneteket, mint egyes antidepresszáns gyógyszerek. Bár humán vizsgálatok egyelőre korlátozott számban állnak rendelkezésre, egy 107 nőre kiterjedő tanulmány kimutatta:

Idézőjel ikon

napi 3 gramm ánizsmagpor bevitele csökkentette a szülés utáni depresszió tüneteit.

Egy másik, 120 emberen végzett kutatás arra jutott, hogy 200 milligramm ánizsolaj naponta háromszori alkalmazása segített az enyhe és közepes depresszió kezelésében. 

Védi a gyomrot, támogatja az emésztést

A rómaiak étkezés után ánizsos tortát ettek, hogy elősegítsék az emésztést, Indiában pedig a mai napig természetesen emésztésjavítóként, illetve a gyomorfekély megelőzésére használják az ánizst. Állatkísérletek azt mutatják, hogy csökkenti a gyomorsav mennyiségét, és védi a gyomor nyálkahártyáját a károsodástól. Mindezek ellenére további kutatások szükségesek ahhoz, hogy egyértelmű legyen, milyen hatásra van az emberi emésztőrendszerre. 

Enyhíti a menopauza tüneteit

A menopauza természetes, ugyanakkor sok nő számára megterhelő időszak, amely többek között hőhullámokkal, fáradtsággal, hangulatingadozással és bőrszárazsággal járhat.

Így néz ki az ánizs növény, amelynek magját több okból is érdemes fogyasztani
Fotó: Mario Elias Munoz Valencia / Getty Images Hungary

Egyes kutatások szerint az ánizs csökkenheti a hőhullámok gyakoriságát és erősségét, valószínűleg azért, mert a növény fitoösztrogént tartalmaz,

Idézőjel ikon

olyan természetes vegyületet, amely utánozza az ösztrogén hatását.

Az ánizsmagban található egyes vegyületek segíthetnek megelőzni a csontvesztést is, ami szintén a menopauza egyik jellegzetes tünete. Egy kísérlet szerint a 81 százalékban anizolból, az ánizs hatóanyagából álló illóolaj segített megelőzni patkányoknál a csontvesztést, és védett a csontritkulás ellen. 

Gomba- és baktériumölő hatású

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az ánizsmag összetevői erős antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megakadályozzák a fertőzéseket, valamint gátolják a gombák és baktériumok szaporodását.  Bár egyelőre embereken nem bizonyították, laborban azt is felfedezték, hogy az ánizs gátolhatja például a Candida albicans nevű gomba terjedését, amely hüvelyi fertőzést és szájpenészt okozhat. 

A legtöbb ember biztonságosan, káros mellékhatások nélkül fogyaszthat ánizst. Egyeseknél azonban allergiás reakciót válthat ki, különösen akkor, ha valaki érzékeny az olyan növényekre, mint az édeskömény, a kapor, a zeller vagy a petrezselyem. Emellett figyelni kell arra, hogy ösztrogénszerű tulajdonságai miatt az ánizs fokozhatja a hormonérzékeny betegségek, például a mellrák vagy az endometriózis tüneteit. 

Van egy másik fűszer is, amelyet nem csak karácsonykor érdemes fogyasztani, bármikor jót tesz az egészségednek. 

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.