A karácsony az egyik legtöbbek által várt időszak az évben, de nem mindenki ünnepli ugyanakkor. Az ortodox keresztények januárban tartják.
A karácsonyi ünnepek a legtöbb keresztény embernek Magyarországon december 24-e szentestét, valamint december 25-ét és 26-át jelentik. Azonban a világon nem mindenhol ekkor ünnepelnek, az ortodox keresztények még másik hónapban is, januárban tartják.
A világ egy részén máskor ünneplik a karácsonyt
Az ortodox keresztények számát nagyjából 250 és 300 millió közé becsülik a világon. Alapvetően ugyanazokat az elveket vallják, mint más keresztény felekezetek, de bizonyos gyakorlatokban eltérnek, például abban, hogy egyes ünnepeket mikor tartanak meg.
A legtöbb ortodox keresztény Kelet- és Délkelet-Európában él, például Oroszországban és Ukrajnában. Jelentős ortodox keresztény közösségek találhatók még a Közel-Keleten, Egyiptomban, és Etiópiában is.
Ők a karácsonyt jellemzően január 6-án vagy 7-én ünneplik. Ez az eltérés évszázadokra nyúlik vissza: bár XIII. Gergely pápa 1582-ben a Gergely-naptár bevezetésével igyekezett egységes dátumot meghatározni az ünnepre, ezt az ortodox egyház nem fogadta el. Ehelyett a Julián-naptárra támaszkodnak, ami miatt általában január 7-én ünneplik a karácsonyt, de például az örmények január 6-án tartják ezt az ünnepet.
Néhány országban a 20. század elején elfogadtak egy módosított Julián-naptárt. Például a Görögországban, Cipruson és Romániában élő ortodox keresztények december 25-én tartják már az ünnepet.
Hogyan ünneplik az ortodox karácsonyt?
A szokások és hagyományok országonként eltérőek: bár vannak karácsonyfák, koszorúk és ajándékok, ez nem olyan ünnep, mint amit a nyugati világban ismerünk. Inkább az önreflexióról, imáról és lelki gyógyulásról szól.
Sok ortodox keresztény három napig ünnepel. Karácsony előestéjén általában egy hosszú, nagy templomi szertartás van reggel, és sokan böjtölnek. Néhány országban ezen a napon tartanak Szent Vacsorát, amely egy 12 fogásos vegetáriánus étkezés a 12 tanítvány emlékére. Oroszországban ez például céklasalátát, borscsot, főtt burgonyát hagymával, mézet és mazsolát jelent, amelyek a jó szerencsét szimbolizálják, valamint pirogot, egy hagyományos savanyú káposztával töltött tésztát.
Az asztal gyakran fehér terítővel van megterítve, amely a kisded Jézus pólyáját jelképezi. Néhol szalmát is helyeznek rá, hogy emlékeztessen a jászolra, ahol megszületett. Gyertyákat gyújtanak, amelyek a böjt végét jelképezik. Egyes családok plusz terítékeket tesznek ki az elhunyt családtagok emlékére. Az étkezés akkor kezdődik, amikor az első csillag megjelenik az égen.
Néhány országban, például Fehéroroszországban, szokás körbejárni a szomszédságot, karácsonyi dalokat énekelni, valamint táncolni. A szomszédok pedig ételt adnak köszönetképpen.
Karácsony napján a hagyomány szerint templomba mennek, majd ajándékokat adnak egymásnak egy nagy lakomán, amelyet a barátokkal és a családdal töltenek. Húsos és édes ételeket fogyasztanak. Oroszországban hagyományosan almával töltött sült libát esznek, míg Egyiptomban töltött szőlőlevelet.
Az ortodox karácsony napjához tartozik egy másik hagyomány is: körmenetben mennek egy vízhez – tengerhez, folyóhoz vagy tóhoz –, hogy megáldják azt. Ha a víz be van fagyva, lyukakat vágnak, hogy elérjék.
A karácsony általában boldog ünnep, de vannak olyan helyzetek, amikor nehéz ráhangolódni az ünnepre. Olvass többet erről a következő cikkünkben.
