A számok a mentálhigiéniai szektor elnőiesedését mutatják, a pszichológus, párkapcsolati tanácsadók, családterapeuták többsége az USA-ban nő – olvasható a New York Times hasábjain. A férfiak csak kis százaléka érez kedvet ezekhez a szakterületekhez, pályaválasztási programokkal is nehéz elcsábítani őket.
A szakma képviselői egyetértenek abban, hogy mindez komoly veszélyt jelent, a férfiterapeuták hiánya miatt sok férfi nem fordul segítségért, a többség ugyanis inkább férfi szakemberhez menne. A férfiak úgy hiszik, hogy vannak dolgok, amiket csak egy férfi tud és érthet meg, és bár sokaknak szüksége lenne rá, a női szakértőkkel sokan inkább el sem kezdik a terápiát.
Egy kutatásban az Akron Egyetem több száz férfidiákja segítségével próbálták felmérni a férfiak hajlandóságát a terápiákra, a legtöbb megkérdezett jellemzően nem tartotta fontosnak, hogy szakemberhez menjen. A többség úgy nyilatkozott, hogy maga is megbirkózik a problémával, de ha rá is szánnák magukat a terápiára, egy női szakember eltántorítaná őket. Sok férfi úgy gondolja, hogy csak egy másik férfi tud rajta segíteni.
A megkérdezett férfi szakemberek szerint valóban vannak olyan témák, amiket a férfiak kizárólag egymás között tudnak csak megbeszélni, sok olyan férfiprobléma van (főleg szexuális eredetű), amit egy nő előtt szégyellnek bevallani. Hasonlóképp férfiszakemberért kiáltanak azok az újonnan felfedezett pszichés bajok is, amiktől a háztartásbeli édesapák szenvednek.
Sok apuka őrlődik kétségek között, nem találja helyét a családfenntartó és a háztartásbeli szerepek között, ráadásul egyre több férfi szenved szülés utáni depressziótól, amit az apasággal járó felelősség, az anyagi terhek, a megváltozott párkapcsolati viszonyok és a kialvatlanság együttese vált ki belőlük. Valószínű, hogy ezekről a problémákról is könnyebben beszélnének egy férfi szakembernek.
Nem teljesen igaz...
Dr. Fehér Gabriella pszichológus nem tapasztalja, hogy a férfiak vonakodnának női pszichológushoz fordulni. "Tény, hogy több nő választja ezt a pályát, mint férfi, de ez teljesen érthető: a nők mindig jobban vonzódtak a lelki jelenségek boncolgatásához, mint a férfiak. A férfi pszichológusok szívesebben orientálódnak szakmán belül is a férfiasabb témák felé, többnyire őket találjuk a vállalatoknál szervezeti pszichológusként, ők vezénylik le a csapatépítő tréningeket, és a szabadtéri outdoor tréningek élén is őket találjuk. Mivel a vállalatvezetők is többnyire férfiak, ők ilyen módon tudnak leginkább találkozni (férfi) pszichológussal.
Azonban amikor nagyobb a baj, mint a szokásos stressz: amikor már komoly pszichoszomatikus tünetek jelentkeznek - pl. pánik, kényszer, fóbia, depresszió - akkor a szenvedés ereje azokat a férfiakat is szakemberhez fordítja, akik nem szívesen fordulnának pszichológushoz. Ilyenkor tapasztalatom szerint már teljesen mindegy, hogy a pszichológus férfi-e vagy nő, csak segítsen. Sőt, van olyan férfi is (nem is ritka), aki kifejezetten női pszichológust keres, mivel úgy érzi, hogy ők empetikusabbak, jobban megértik a problémáikat. Mivel a hozzám fordulók fele férfi, fele nő, ebből úgy gondolom, nincs kimondott nemi preferencia, egyedül a bizalom számít.
Amiben valóban lehet különbség, az a szexuálpszichológia. Egy férfi egy másik férfinak talán könnyebben el tudja mondani ilyen irányú problémáit, a szégyenérzet erős gátat jelenthet. Azonban a párkapcsolati terápia már nem függ nemtől, sőt, a családterápiát gyakran ketten - egy férfi és egy nő terapeuta - vezetik."
Női coach vagy férfi coach?
Jankulár László coach részben egyetért a felvetéssel: "A coachingnak több fajtája létezik, de idehaza a life coach a legelterjedtebb, ahol a hölgyek képviselik a szakmát. Tény, hogy magánügyben velük könnyebb egy mélyebb, bizalmibb kapcsolatot kialakítani. Bár, férfiaknál is és nőknél is vannak, akik inkább férfihoz fordulnak magánéleti problémákkal is, de nem ez a jellemző.
Busienss coaching és executive coaching területén már nem ennyire egyértelmű a hölgyek többsége. Vezetők magasabb beosztásban az esetek nagy részében olyan férfiakat részesítenek előnyben, aki már nagy tapasztalattal rendelkezik az adott területen. Természetesen itt előfordulhat az a nehézség, hogy egy szakmabeli nehezebben vesz észre újító megoldásokat – ami egy kívülállónak teljesen egyértelmű lehet.
A hazai coaching piac egyre bővül különböző iskolák, rendszerek terjednek kisebb nagyobb sikerrel. Ezen a szűk listán már valamivel több a férfi, de nincsenek jelentős többségben. Ennek én kifejezetten örülök mert más országokban, ahol a coaching már sokkal elterjedtebb véleményem szerint indokolatlanul a férfiak vannak jelentős többségben. Sok esetben pedig a hölgyek lényüknél fogva egyszerűbben alakítanak ki bizalmas kapcsolatot, jobban ráéreznek az ügyfél érzéseire, ki nem mondott gondolataira. A férfiak sok esetben a szakmai tudást, élettapasztalatot helyezik előtérbe, pedig mind a két tényezőnek egyformán nagyon fontos szerepe van. Nem elég a szakma, hiszen emberekkel, önálló személyiségekkel dolgozunk. Legyen szó akár üzleti, akár magánéleti kihívásról nem csupán egy-egy célt akarunk elérni, hanem a személyiségében egyfajta kimozdulást, tágabb látásteret, elmozdulást az addigi komfortzónájából."
