Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha egy helyszín az UNESCO Világörökség listájára kerül, az garanciája annak, hogy az adott látnivaló az emberiség és a természet ránk hagyott kincseinek legjava. Németország ma 38 ilyen érték otthona.
Az aacheni dómtól Kasselig
1972. november 16. az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme szempontjából jelentős mérföldkő, ekkor írták alá az UNESCO Világörökség Programjának egyezményét, mely az előbb említett örökségek megóvását tűzte ki célul, s melyet megalapítása óta 180 ország ratifikált. Ezzel az egyezményt aláíró államok kötelezettséget vállalnak a saját területükön fekvő világörökségi helyszínek megóvására, megőrzésére. Németország két évezredes, izgalmas történelmének, kultúrájának és változatos természetrajzának köszönhetően ma 40 világörökségi helyszín büszke tulajdonosa. Ezek között városok, műemlékek, ipari létesítmények, valamint természeti tájak egyaránt szerepelnek. Egy-egy UNESCO Világörökségi helyszín felkeresése tökéletes garanciát jelent arra, hogy az ember életre szóló élményben fog részesülni.
Dómok és kastélyok
Németország 1976-ban írta alá az egyezményt, de az első helyszín, az aacheni dóm és a Karoling-palotakápolna csak két év múlva, 1978-ban került fel a kulturális örökségek listájára (ekkor osztották ki először). Észak-Európa legrégebbi katedrálisát, az aacheni dómot, mint birodalmi palotájának kápolnáját, Kr. u. 786-ban kezdte építtetni Nagy Károly. A nagy emlékezetű császárnak nem kisebb álmai voltak, mint itt, Aachenben megalapítani az „új Rómát”, s a templom tervei tökéletesen illeszkedtek elképzeléseibe. Európa egyik legjelentősebb építészeti műemléke több mint 1000 év történetéről mesélhet. Nagy Károly palotakápolnája jelentette a katedrális szívét, ahová magát az uralkodót is temették. Érdekessége, hogy egyik oldalkápolnája, a Nagy Lajos király által építtetett magyar kápolna magyar búcsújáró hely volt. 936 és 1531 között harminc német uralkodót koronáztak meg a dómban.
A '80-as évek elején gyors egymásutánban kerültek fel Németország szebbnél szebb templomai a Világörökség listájára (így a speyeri dóm, Wies zarándoktemploma, a hildesheimi Szűz Mária katedrális és a Szent Mihály templom, a trieri Szent Péter Dóm és a Miasszonyunk-templom). Míg e kegyhelyek az ország egyházi építészetének legszebb példái, a szintén védettséget kapott kastélyok a világi építészet gazdagságát, eleganciáját hirdetik. Ennek egyik leglátványosabb képviselője a brühli Augustusburg és Falkenlust kastély, amely a német rokokó építészet egy gyönyörű darabja. Az Augustusburg-palota – melynek pazar kertjei is védelem alatt állnak – I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek kedvenc tartózkodási helye volt. Építése 1725-ben kezdődött a vesztfáliai építész, Johann Conrad Schlaun irányítása alatt. Barokk kertjeit francia mintára tervezték. A közeli Falkenlust kastély pedig nyári rezidencia és vadászház volt.
Városi kiváltságok
1987-ben rögtön egy egész várost, Lübecket, az egykori Hanza-várost vette fel az UNESCO a Világörökségi listára, majd az elkövetkező években Goslar és Bamberg történelmi óvárosa, Quedlinburg káptalani temploma, kastélya és óváros együttese, végül a 2000-es években Stralsund és Wismar óvárosa is bekerült a kiváltságosok közé. Középkori favázas házacskák, ódon, égbe törő templomok, vaskos várfalak, szűk, kanyargó sikátorok és tradicionális árucikkeket árusító régi boltocskák: mintha csak a múltba csöppenne vissza az ember. A hagyományos középkori építészet, a korabeli életmód, tudás és kultúra elevenedik meg e városokban. Csupán a hangulatos utcákon, tereken nézelődő tömeg modern ruházata és a kattogó fényképezőgépek jelzik, hogy valójában a XXI. században vagyunk.
Berlin azon kevés főváros közé tartozik, ahol rögtön három különböző helyszínt is Világörökségi védelem alá helyeztek: Potsdam és Berlin palotái és azok parkjai, a berlini Múzeum-sziget, és a Modern lakóházak negyede. A város környékén, illetve a Glienicke-tó partján található parkok és paloták a porosz építészet és kultúra máig tartó dicsőségét hirdetik (ezek listáját 1999-ben kibővítették további 14 helyszínnel), míg a legendás Múzeum-sziget Berlin történelmi múzeumainak – a Régi Múzeum, a Neues Museum, a Pergamonmuseum, a Régi Nemzeti Galéria és a Bode Múzeum – a Spree-folyó szigetén kialakult központja. Olyan művészettörténeti gyöngyszemeket csodálhatunk meg itt, mint Nefertiti mellszobrát, vagy a híres Pergamoni oltárt. Végül, 2008-ban a főváros 1913 és 34 között, a klasszikus modern építészet szellemében megépített hat lakótelepe is felkerült a listára, melyek többségét Bruno Taut építész tervezte.
Luther, Goethe, Schiller
A német történelem és kultúra nagy nevei is sokat tettek azért, hogy egyes német városok ma az emberiség kulturális örökségének égisze alá tartozzanak. Ilyen volt Luther Márton, a protestáns reformáció atyja, aki reformjaival örökre megváltoztatta a középkori Európa történelmét. Luther életének, munkásságának állomásai – szülővárosa (és ahol meghalt) Eisleben, valamint működésének helyszíne, Wittemberg – ma szintén UNESCO Világörökségi helyszínek. Mindkét város történelmi hangulatával, kulturális örökségével igyekszik hozzájárulni az emberiség nagy korszakainak emlékezetéhez. Hisz elég csak megállni egy pillanatra a wittembergi vártemplom híres kapuja előtt, ahová a prédikátor kitűzte téziseit, s elgondolkodni azon, hogy mennyi minden változott meg az azóta eltelt 496 esztendő alatt. Mindez felemelő érzés.
A „klasszikus” Weimar kis mérete ellenére hatalmas kulturális hírnévre tett szert kétszáz éve, amikor a hangulatos kis türingiai városban élt és alkotott a német irodalom három zseniális irodalmára, a Weimari Klasszikusok körébe tartozó Friedrich Schiller, Johann Wolfgang von Goethe és Johann Gottfried Herder. Ezzel a város mintegy szellemi központja lett Németországnak. Weimar Világörökségi épületegyüttese közé tartozik az Anna Amália hercegnő könyvtára, a Goethe-, illetve a Schiller-ház, a weimari palota, a Belvedere három palotája és parkjai, Ettersburg és Tiefurt, Anna Amália Wittums palotája és a történelmi temető a királyi kriptával. Ezen kívül a Johann Gottfried Herderhez kapcsolódó épületek, így a Szent Péter és Szent Pál-templom (Herdertemplom) – a Lucas Cranach által festett háromkazettás oltárképével –, a Herder-ház és az egykori gimnázium.
Ki a szabadba!
A messeli fosszília-lelőhely 1995 óta szerepel Németország Világörökségi helyszínei között, a kevés természeti helyszín egyikeként. A világ egyik legértékesebb ősemlős-maradványainak helyszíne – egy vulkanikus krátertó – 47 millió évvel ezelőtt keletkezett, s a kutatók mintegy 50 ezer azonosítható maradványra – emlősök, hüllők, halak, rovarok, kétéltűek csontvázaira, szőrére, bőrére, magzataira, sőt haláluk előtti gyomortartalmára – bukkantak. 2010 óta a helyszínen is bepillanthatunk a 'Messel kora és világa' elnevezésű látogatói központ kiállításába. 2011-ben Németországra is kiterjesztették Európa utolsó ősbükköseinek védelmét, így Ukrajna mellett Németország öt kijelölt nemzeti parkja - a Jasmund és Müritz Nemzeti Parkok Mecklenburg-Nyugat-Pomeraniában, a Grumsin-erdő Brandenburgban, a Kellerwald-Edersee Nemzeti Park Hessenben és a Hainich Nemzeti Park Türingiában – is természeti örökségvédelmet kapott. Ezek az ősbükkösök borították Európa 40 százalékát 6500 évvel ezelőtt.
Németország elkötelezett híve a kulturális és természeti örökség védelmének, s egyfolytában azon dolgozik, hogy e fontos helyszíneket a jövő nemzedék számára is fenntartsa. Más országokkal karöltve is terjeszt fel újabb és újabb helyszíneket, így 2005-ben a Római Birodalom egykori limesét Angliával és Írországgal egyetemben, vagy 2011-ben az Alpok prehisztorikus cölöpházainak megőrzését Ausztriával, Franciaországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és Svájccal együtt. Az ország legújabb UNESCO Világörökségi helyszíne a kasseli Wilhelmshöhe kastély és gyönyörű parkja lett, méltán megérdemelten. Nem maradt más hátra, mint felkerekedni és elindulni, hogy minél hamarabb felfedezhessük a világ eme gyönyörű kincseit.
