személyiség hosszú élet

Kezdjük egy olyan tudományosan bizonyított ténnyel, amit még ma el kell mondanod a főnöködnek:egy tanulmány során kiderült, hogy azok a férfiak, akik évente három hetet vagy annál rövidebb szabadságot vettek ki, 37%-kal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik ennél többet. Mindez jó eséllyel arra utal, hogy a stressz csökkentése a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának elengedhetetlen része. Az életmódtanácsot okosan kell kombinálni a modern gyógyszeres kezeléssel – mondják a kutatást végző finn kutatók.

Megelőzve a főnököd szellemes válaszát, érdemes hozzátennünk, hogy az eredmény természetesen nem azt jelenti, hogy a nőkre nem hat hasonlóképpen a szabadság, hanem arra utal, hogy ebben a kutatásban csak férfiak vettek részt. 

És miután addig szemtelenkedtünk, hogy biztossá vált a következő létszámleépítés listájának elsőként felírt neve, már mutatjuk is a jó hírt, ami segít majd (ugyan munka nélkül), de jóval tovább élni. 

A vidám személyiségek hosszú életre számíthatnak

A Johns Hopkins Egyetem új kutatása szerint a vidám embereknél kevésbé valószínű, hogy szívproblémák jelentkeznek.

A szakemberek egy átfogó kutatás során megállapították, ahogy akik általában jókedvűek, optimisták és energikusak, kevésbé valószínű, hogy szívrohamot kapnak.

Miért ilyen hasznos az optimizmus?

A The American Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent kutatás azt mutatja, hogy a pozitív szemléletű embereknél feleakkora(!) a valószínűsége a koszorúér-betegség kialakulásának, még azoknál is, akik a felmenőik hasonló betegségei miatt sokkal hajlamosabbak rá.

„Ha természetednél fogva vidám ember vagy, és a dolgok jó oldalát nézed, nagyobb valószínűséggel védve leszel a szívbetegségekkel szemben”

– mondta Lisa R. Yanek, a tanulmány vezetője, a Johns Hopkins Egyetem belgyógyász adjunktusa. „A boldogabb személyiség valóban hatással van a betegségekre, és ennek eredményeként egészségesebb lehetsz.”

Így nézett ki a kutatás

E következtetés levonásához a kutatók egy 25 éves projekt adatait használták fel. Olyan emberek testvéreit vizsgálták meg, akiknek a 60. életév betöltése előtt koszorúér-betegsége volt. Többek között felmérték hangulatukat és az élettel való általános elégedettségüket.

A kutatók végül úgy találták, hogy az alanyok pozitív közérzete a koszorúér-események, köztük a szívrohamok és a bypass szükségességének egyharmadával való csökkenésével járt. A tudósok a szívbetegség egyéb kockázati tényezőit is figyelembe vették, beleértve az életkort, a dohányzást, a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást, és még így is az életvidámak eredményei lettek a legjobbak.

Nem csak a hajlam számít

A szakemberek egy ideje tudják, hogy a depresszióban és szorongásban szenvedők nagyobb valószínűséggel élnek rövidebb életet, részben az ilyen állapotokhoz kapcsolódó viselkedéseik miatt: helytelen táplálkozás, kevés testmozgás, valamint drog- és alkoholfogyasztás.

Yanek szerint ennek az ellenkezője igaz a depressziótól és szorongástól mentes emberekre. Lehet, hogy jobban vigyáznak magukra, mert megvan hozzá az energiájuk, de ne feledjük, hogy a vizsgálatában részt vevő alanyok számos szívbetegség-kockázati tényezővel rendelkeztek, amik végül nem nyilvánultak meg súlyos orvosi eseményként.

Noha a Johns Hopkins csapata egyelőre nem tudja, hogy az optimista hajlam hogyan javítja a szív egészségét, azt mondták, hogy kutatásaik betekintést nyújtanak az elme és a test közötti erőteljes kapcsolatba.