Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A japán cserebogár egy rendkívül kártékony idegenhonos faj, amely a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent, így félő, hogy Magyarországon is fel fog bukkanni.
A japán cserebogár hamarosan a globális mezőgazdaság egyik legnagyobb kártevője lehet. Az Agroinform arról ír, hogy becslések szerint a faj évente 2,4 milliárd eurós kárt okoz az Európai Unióban.
Veszélyben van az alma, a szilva és a kukorica is
Az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) oldalán csaknem 100 olyan tápnövényfajtát sorol fel, amelyet a japán cserebogár elpusztíthat. A fa- és cserjefajok közül az alma, a szilva, a mogyoró és a szőlő, a szántóföldi növények közül pedig a spárga és a kukorica esetében kifejezetten kártékony.
A japán cserebogár (Popillia japonica) Északkelet-Ázsiából származik, Észak-Kínában és Japánban őshonos. Európában először 2014-ben, Észak-Olaszországban jelent meg. Karanténkárosító bogár, azaz a megtelepedése és elterjedése komoly gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat. A növény-egészségügyi hatósági intézkedések lehetne hatékonyak ellene – fogalmaz oldalán a Nébih.
A faj könnyen összetéveszthető a hazánkban már előforduló kerti cserebogárral. Onnan ismerhetjük fel, hogy potroha mindkét oldalán 5, míg a végén 2 darab fehér szőrcsomó látható.
Egészen apró, alig 1 cm-es méretű is lehet, a feje és a torrésze fémes zölden, a szárnyfedelei bronzosan csillognak.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Jelentsük, ha japán cserebogarat látunk
Ezt megtehetjük az illetékes vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi felügyelőjénél vagy a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság (NBI) Növényegészségügyi Osztályánál.
Az Európai Unióban kötelező bejelentést tenni észleléséről.
Most van a rajzás időszaka
A japán cserebogár májustól augusztusig rajzik. Az imágó a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket is károsítja. Rendkívül jól repül, így rövid időn belül közel 10 kilométert is megtehet.
Mivel eközben 10-15 alkalommal, 4-6 naponként képes petét rakni, meglehetősen gyorsan szaporodik.
A nőstény élete során több mint 4 ezer petét rakhat le, melyek 10-14 nap alatt kelnek ki. Az állat három lárva-stádiumon megy keresztül, majd ősszel 20-30 cm mélyre húzódik a talajban és áttelel. Májusban bábozódik be.
A legnagyobb kárt a japán cserebogár lárvája (a pajor) okozza, amely krémes fehér színű, tipikus C-alakú. A lárva ráadásul vonzza az élelem után kutató vadakat, többek között a vaddisznókat. Tavasszal, amikor melegszik a talaj hőmérséklete, egyre közelebb kerül a felszínhez, eközben károsítja a növények gyökereit.
Nemrég először azonosítottak egy másik veszélyes rovart Magyarországon. Ez egyúttal az első észlelés az Európai Unió területén is.
