33 fok éjfélkor: a kánikula ennyi többlethalálozást okoz

Egy fiatal nő, aki a forró nyári napon műanyag palackból friss vizet iszik
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.

Bár az európai vezetők a 70 000 áldozatot követelő 2003-as tragikus nyár után vészhelyzeti terveket dolgoztak ki, a globális felmelegedés üteme mára drasztikusan túlnőtte ezeket a tervezett intézkedéseket. Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója arra figyelmeztet, hogy a kontinens még mindig nem készült fel az évente visszatérő krízisre, pedig az extrém hőség az elmúlt években az egyik legsürgetőbb egészségügyi kockázattá vált.

Rekordmagasra ugranak a halálozási számok

A helyzetet súlyosbítja, hogy Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, miközben a lakóépületek mindössze egyötödében található légkondicionáló, szemben például az Egyesült Államok 90 százalékos lefedettségével. Ez a drámai környezeti változás egy elöregedő társadalommal karöltve a szakértők szerint a többlethalálozások robbanásszerű növekedéséhez vezethet. Az idős, krónikus betegségekkel küzdő emberek szervezete nem képes hatékonyan hűteni magát, így a tartósan magas hőmérséklet végzetesen megterheli a szív- és érrendszert, valamint az egyéb létfontosságú szerveket.

Miközben a világ népességének mindössze 10 százaléka él Európában, a hőség miatti halálozásoknak több mint egyharmada ezen a kontinensen következett be 2000 és 2019 között.

Napos berlini utcai élet, elmosódott kép
Az extrém hőség rendkívül megterhelő az idősek és gyermekek számára
Fotó: Nikada / Getty Images

Aggasztó a hazai helyzet

Az elmúlt négy évben a kontinensen több mint 200 000 ember veszítette életét a hőség következtében. Nemcsak idősek halnak meg a hőségtől: túlhevült autókban hagyott kisgyermekek, tűző napon dolgozó munkások és hűtés nélküli kórtermekben fekvő betegek is áldozatuk esnek a kánikulának.

A hazai helyzetet elemző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint Magyarországon is súlyos árat fizetünk a kánikuláért. A 2005-ben bevezetett és folyamatosan felülvizsgált hazai hőségriasztási rendszer adataiból kitűnik:

2011 és 2023 között az éves országos többlethalálozás átlagosan 814 fő volt, de a legkritikusabb években ez a szám a 1741-et is elérte.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Az NNGYK kutatásai rávilágítottak: a napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése a küszöbérték (25 °C) felett 10%-kal növeli az összes, és 12%-kal a szív- és érrendszeri halálozások számát, míg a baleseti mentőhívások száma 10 °C-os, küszöbérték feletti melegedés hatására 18%-kal ugrik meg.

Bár az elmúlt évtizedben a hőségterveknek és a lakossági alkalmazkodásnak köszönhetően a riasztások alatti halálozási arány enyhe csökkenést mutat, a klíma-egészségügyi modellek szerint a kitettségünk növekedése miatt 2021–2050 között 150%-os, a század végére pedig akár 600%-os növekedés várható a hőségnek tulajdonítható halálesetek számában.

Éjszaka sincs lehetőség a lehülésre

A statisztikák hátterében meghúzódó legveszélyesebb jelenség az éjszakai lehűlés elmaradása, amikor a hőmérséklet még éjfélkor sem süllyed 30 fok alá, a napokban pedig ez az érték a 33 fokot is elérte. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének éghajlatkutatója kiemelte, hogy

Idézőjel ikon

hazánkban a nyár hossza már most közel 40 nappal nőtt meg a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest, és az átmeneti évszakok szinte teljesen eltűntek.

Míg a nyolcvanas években a harmadfokú (legalább három napig 27 °C feletti középhőmérsékletű) hőhullámok gyakorlatilag ismeretlenek voltak Magyarországon, ma már évente több ilyen időszakkal is számolnunk kell a nyári hónapok során. A kutató kiemelte, hogy a legdurvább hazai hőhullámok idején, 2012-ben 30 százalékos, 2015-ben pedig 17 százalékos többlethalálozást regisztráltak az országban, ami közvetlen összefüggésben áll az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéssel.

Hosszú távon kell számolnunk a hőséggel

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus azonnali közbelépésre kérte a világ vezetőit. A szervezet hangsúlyozza, hogy a hőség már nem csupán egy meteorológiai hír, hanem egy egészségügyi vészhelyzet, amely a legszegényebb és legvédtelenebb rétegeket veszélyezteti a leginkább. A szakértők szerint a kormányoknak túl kell lépniük az eseti, vészhelyzeti protokollokon, és el kell kezdeniük a városok zöldítését, fásítását, az épületek hőszigetelését, valamint a kötelező munkahelyi pihenőidők bevezetését.

Kapcsolódó: ha nyáron ilyen a bőröd, lehet, hogy krónikus betegségben szenvedsz.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.

Életem

Tömeges halpusztulás a Dunán: 31 fokos itt a folyó vize

Szórványos halpusztulást észleltek a Dömsödi Holt-Duna-ágon 2026. június 26-án, pénteken dél körül, ami komoly aggodalomra ad okot. A jelenséget a területen tartózkodó horgászok jelezték a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felé, miután a vízterület több pontján is aggasztó jeleket tapasztaltak. A beszámolók szerint a halak úgynevezett „pipáló”, egyértelműen súlyos oxigénhiányra utaló viselkedést mutattak a folyóágban.

Offline

Villámkvíz: be tudod fejezni a híres verseket?

Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.

Testem

Nem csak náthára utalhat, ha eldugult orral ébredsz: krónikus elváltozás is okozhatja

Te is úgy ébredsz szinte minden reggel, mintha betonnal öntötték volna ki az orrodat, pedig nem is vagy megfázva? Sokan hajlamosak egy egyszerű vállrándítással elintézni a hajnali orrdugulást, pedig a háttérben komoly, kivizsgálást igénylő okok állhatnak. A tünetek mögött leggyakrabban a matracunkban rejtőző poratkák, a hálószobai penész vagy a háziállatok hámsejtjei állnak, de ha a dugulást nem kíséri tüsszögés, akár krónikus orrsövényferdülés vagy nyálkahártya-duzzanat is okozhatja a bajt.

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.