Míg az amerikai gyerekeknek a nap minden perce be van osztva különféle feladatokkal, elfoglaltságokkal és tevékenységekkel, addig a dánok ezzel szemben azt állítják, hogy a gyerekeknek térre és szabadságra van szükségük a tanuláshoz és a fejlődéshez. Éppen ezért hagyják, hogy a gyerekek megismerjék és próbára tegyék saját képességeiket.
Reális képet alkotnak a világról
A dán filmek és könyvek nem a hollywoodi stílusú happy endről híresek. Gondoljunk csak A kis hableány eredeti verziójára, melyben az író, Hans Christian Andersen nem engedte, hogy hősnője és a herceg szerelme beteljesedjen. Ezzel szemben a Disney-filmben Ariel nemcsak férjhez megy Eric herceghez, hanem örökre emberré változik. Ez a kiragadott példa is jól mutatja, hogy a dánok sokkal reálisabb életszemlélettel rendelkeznek, és a valóságot osztják meg gyermekeikkel is.
Ez tükröződik vissza akkor is, amikor gyermekeiket dicsérik: csak akkor méltatják őket, ha annak valóban megvan a megfelelő oka.
A dán szülők leginkább a tetteikért és nem az intelligenciájuk miatt dicsérik meg a gyerekeket.
Ezzel pedig azt üzenik nekik, a velük született képességeken túl bármit meg tudnak tanulni, és képesek fejlődni.
Optimistán állnak a negatív helyzetekhez is
A dánok arra törekszenek, hogy a saját előnyükre fordítsák a dolgokat, és a rosszban is meglássák a jót. Például nem adják át magukat a stresszes vagy kellemetlen helyzeteknek, így amikor hideg és viharos idő van, egy dán örül annak, hogy épp nem vett ki szabadságot, hogy elmenjen nyaralni.
A dánok úgy vélik, hogy minden azon múlik, hogyan állunk a dolgokhoz, és ennek megfelelően úgy kommunikálnak a gyerekekkel is, hogy azt üzenik, a körülmények nem lehetnek korlátozó tényezők.
Az olyan negatív üzenetekkel és gondolatokkal, mint például „nem tudok fogyni”, „nem vagyok jó szakember”, és így tovább, azt a példát mutatnák a gyerekeiknek, hogy a korlátaik miatt nem képesek bármire.
Iskolában tanulják az empátiát a dán gyerekek
A dán iskolákban önálló tantárgy az empátiafejlesztés. Ennek a Lépésről lépésre elnevezésű programnak a lényege, hogy a gyerekek megtanulják a mimika és egyéb gesztusok alapján felismerni mások érzéseit. A dánok hisznek abban, hogyha a gyerekek megtanulják beleképzelni magukat mások helyzetébe, sokkal jobban tudják értelmezni a kapcsolataikat, és megérteni barátaikat, valamint családtagjaikat.
A kölcsönös tisztelet alapvető a családokban
A dán szülők határozottak, magas követelményeket állítanak a gyermekeik elé, de egyben érzékenyek is és támogatják csemetéiket. Ez egyebek között abban is megnyilvánul, hogy akkor is kedvesek és türelmesek a gyermekeikkel, amikor például dacos kisgyerekként vagy kamaszként makacs életszakaszokon mennek keresztül.
Bár a szülők nem követelik meg a teljes engedelmességet, de a megfelelően érett viselkedést elvárják a gyermekeiktől.
Ennek köszönhetően a dán családokban a tisztelet mindkét irányban érvényesül.
Az összetartozás a boldogság alapja
A dánok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az együtt eltöltött minőségi időnek. Ilyenkor a családok együtt játszanak, beszélgetnek, finom ételeket fogyasztanak, vagy egyéb formában töltik egymás társaságában az idejüket. Főként olyan tevékenységeket választanak, melyekben az „én” helyett a „mi” kerül előtérbe; az elektronikus játékok helyett közösen énekelnek vagy zenélnek, és megünneplik akár a mindennapi együttlétet is.
Mindez túlmutat az úgynevezett szülő-gyerek időn: minél több barátja és minél szeretettelibb családja van valakinek, annál boldogabb lehet.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
