Vannak hétköznapi szokások, amelyek teljesen beépültek mindennapjainkba, sosem gondolkozunk azon, miért is alakultak ki. Eredetük meglepőbb, mint hinnéd.
Mindenki szokott fürdeni, fogat mosni és bemutatkozásnál kezet fogni. De vajon honnan származnak ezek a hétköznapokban jól bevált szokások?
A fürdés az egyik legalapvetőbb hétköznapi szokásunk
Mindannyian hallottunk már olyan legendákat, miszerint a középkorban nem fürödtek az emberek és rettenetes higiénés körülmélnyek közt éltek. I. Erzsébet angol királynő állítólag büszke is volt arra, hogy havi egy alkalommal fürdött.
I. Izabella kasztíliai királynőről azt tartják, életében csak két alkalommal tisztálkodott: a születésekor és az esküvője napján.
Sokan gondolják, hogy a modern korral érkezett el az emberek személyes higiéniájára való kiemelt figyelem, de ez nem teljesen igaz. A XI. században a salernói orvosi egyetemen írtak útmutatót Regimen Sanitatis Salernitanum címmel, amelyben azt elemezték, hogy mennyire fontos a tisztálkodás.
Ennek az eredménye lett, hogy a középkorban minden reggel hideg vízzel mosták meg az arcukat és a kezüket az emberek. Ez már adott egy rutint, amit követhettek és a vízhálózat kiépítésével, majd később a
meleg víz az otthonokban való megjelenésével ez átalakult, és a fürdés megszokottá vált.
A fogmosás eredete régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk
A hiedelem szerint a középkori emberének fogai már szinte feketék voltak, mivel egyáltalán nem ápolta őket, azonban ez nagyon messze áll a valóságtól. Már az ókori egyiptomiaknak is megvolt a maga módszere a szájhigiéniájának fenntartására: rojtos gallyakkal tisztították ki a fogak közötti zugokat.
Igaz, nem naponta, hanem amikor szükségét érezték.
A fogmosás forradalma az 1900-as évek elején érkezett el, amikor is a korai Pepsodent fogkrémmárka elindított egy kampányt. Ebben arra ösztönözték az embereket, hogy naponta legalább egyszer mossák meg fogukat. Ez rövid időn belül elterjedt lett és a mindennapi rutin részévé vált.
Már az ókorban is kezet ráztak egymással az emberek
A kézfogást már évezredek óta alkalmazzák különböző okokból: jóakarat, békítő szándék, üdvözlés és üzletkötés céljával is. A történészek azt állapították meg, hogy ez a szokás az ókorból maradt ránk. A régi időkben a kardot jellemzően bal oldalukon viselték a férfiak, hogy azt jobbjukkal könnyedén kiránthassák hüvelyéből, ha szükséges.
A későbbiekben az előre nyújtott jobb két így válhatott a barátságosság jelévé, minden ártó szándék nélkül.
Régen mindenki együtt aludt
Ma már a családok klönböző generációkba tartozó tagjai lehetőség szerint külön hálószobában hajtják álomra fejüket, azonban ez nem mindig volt így. A történelem során az emberek megosztották az alvóhelyüket más személyekkel, akár vadidegenekkel is, és ennek akkoriban elég logikus oka volt.
Egyrészt kevesebb heliséget kellett felfűteni, másrészt kevesebb ágyra volt így szükség.
A XIX. században jött el a fordulópont: egyrészt a betegségek terjedésének megelőzésére, másrészt higiéniai okokból lett a családtagoknak saját szibája azokban a háztartásokban, amelyekben erre lehetőség nyílt.
A kávézás eredete
Nyugaton a kávézás csak a XVII. században terjedt el, azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza ez a szokás. A IX. században Etiópiában a kecskepásztorok azt vették észre, hogy amikor az állataik a kávé bogyóit fogyasztják, felélénkülnek. Később elkezdték termeszteni a növényt Közel-Keleten, és elég hamar rájöttek, hogy élénkítő hatással bír, így egyre gyakrabban készítettek belőle főzetet.
Kapcsolódó: Ha elmúltál 50, így kell fogat mosnod
