Így lassítanák a forgalmat a magyar utakon: az EU szerint szükség van rá

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A városok forgalmának lassítása, illetve a közlekedés még biztonságosabbá tétele uniós célkitűzés.

Amint azt a vezess.hu cikkében összegezte, ugyan hazánk autóútjain csökkentek a balesetek, de nem olyan mértékben, ahogy azt az Európai Unió szeretné. De nem csak hazánk van ebben a helyzetben az elvárásokat tekintve, a forgalom lassítása erre megoldást jelenthetne. 

Az Európai Unió még 2019-ben tűzte ki célul azt, hogy 11 év alatt, 2030-ra megfeleződjön az EU útjain közlekedési balesetben elhunytak, illetve a súlyos sebesülések száma. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, évi 4,6 százalékos csökkenésre volna szükség a balesetek számát tekintve, ez azonban nem minden országban sikerült.

Lassabb autóforgalomra van szükség a biztonság érdekében a városokban
Fotó: Jaromir / Getty Images Hungary

A lassabb autók jelenthetik a megoldást?

Bár a koronavírusos lezárások idején javult a közlekedésbiztonság az utakon, hiszen abban az időszakban jóval kevesebben ültek autóba, azóta magyar és uniós szinten is újra megugrott a közúti balesetek száma. A statisztikák szerint

Idézőjel ikon

2024-ben 19 900 ember vesztette életét közúti balesetben az EU-ban.

Ez 440-nel kevesebb, mint 2023-ban, de a csökkenés üteme nem hozza az elvárt szintet, mindössze 2 százalékos. A 2019-es kiindulási évhez képest ráadásul Unió-szerte csak 12 százalékkal csökkent a közúti halálesetek száma.

Egyelőre csupán Belgium, Bulgária, Dánia, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovénia statisztikai adataiból tűnik úgy, hogy reális cél 2030-ra a kitűzött 50 százalékos csökkenés elérése, de vannak olyan tagállamok is, például Írország, vagy Észtország, ahol a korábbiakhoz képest nőtt a fatális kimenetelű balesetek száma.

Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában pedig csak enyhe javulás tapasztalható.  

Túl sok a baleset Magyarországon

2024-ben hazánkban a tragikus balesetek száma jócskán meghaladja az uniós átlagot, általánosságban ugyanis egymillió lakosra 45 ilyen baleset jut, míg Magyarországon 52. A legrosszabb statisztikával Románia bír, ott 78 áldozat jut egymillió főre. Svédország, Dánia és Málta útjai ilyen szempontból a legbiztonságosabbak, ott az uniós statisztika kevesebb mint fele az ilyen típusú balesetek száma. 

Idézőjel ikon

Mivel a legtöbb súlyos sebesülés és baleset a városi utakon történik, így ezen a téren van még teendője hazánknak.

Az unió által kijelölt fő csapásirányok között találjuk a közúti közlekedésbiztonság kezelését, a biztonságos úthasználói magatartásra, a biztonságos sebességre, a biztonságos utakra, a biztonságos járművekre, illetve a baleset utáni ellátás javítására vonatkozó intézkedéseket. Ezek egy része az új KRESZ-ben várhatóan elfogadásra is kerül. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.