Új kórokozók, inváziós fafajok jelentek meg a magyar erőkben az elmúlt időben, ami veszélyezteti a magyar erdők természetes egyensúlyát.
Az elmúlt időben olyan problémákkal találkoznak a szakemberek a magyar erdőkben, amivel korábban még soha. Az okok között szerepel az éghajlatváltozás, mely hazánkban is érzékelhető jelenséggé vált, és olyan kórokozók, betegségek, gombák megjelenése, amiket eddig itthon nem ismertek. Ezeket emberek közvetítésével és természetes úton jutottak hazánkba. A problémát viszont az okozza, hogy a szakértők számára ismeretlenek, ráadásul az enyhébb telek miatt meg is maradnak – írta meg a Piac és profit.
Súlyos következmények az erdőkben
Az éghajlatváltozás és az ismeretlen kórokozók elszaporodása olyan súlyos problémával fenyegeti a magyar erdőket, mint még soha: egyes fajok akár el is tűnhetnek.
20 évvel ezelőtt a feketefenyő pusztulni kezdett a déli lejtőkön. Ez akkor még nem jelentett problémát, hiszen helyette őshonos fafajok jelentek meg. Most azonban olyan, itthon nem ismert fajok terjednek el mint a bálványfa, ami egy rendkívül szívós fafaj: bírja a szárazságot és gyorsan nő. A probléma az vele, hogy olyan anyagokat termel, amelyek akadályozzák az őshonos növények fejlődését. A magas aranyvessző és a selyemkóró is hasonló: árnyékukkal és nagy vízszükségletükkel ellehetetlenítik a fiatal cserjéket.
A feketefenyőn kívül a magas kőrisek kilátásai sem szívderítőek: egy ázsiai gombásodás, a kéregfekély betegíti meg őket, ami miatt több, mint 15 hektárnyit ki is kellett vágni belőle.
A cser-, a kocsánytalan és a vörös tölgy sincsenek biztonságban hazánkban. Pusztulásukat egy baktérium okozza, melytől törzsükből sötét, szagos folyadék szivárog. Ám nem ez az egy kórokozó veszélyezteti a tölgyeket: a Biscogniauxia nevezetű gomba a tölgyek kérgét támadja meg, míg az észak-amerikai tölgy-csipkéspoloska a lombját. Ezek a fa egészségére és a termésre is károsan hatnak.
A klímaváltozás is rossz hatással van az erdőkre
Nem csak az újonnan jött kórokozók, de az említett éghajlatváltozás is sújtja az erdőket. Sokszor a hetekig tartó nyári aszályt nem élik túl a fiatal fák, a heves esőzéskor pedig gyakran elfolyik a víz, mire a talajba juthatna.
Nem csak a fiatal, de az idősebb erdők is ki vannak téve ennek: legyengül a fák ellenállóképessége, ezért a kórokozóknak is könnyebb dolguk van. Ez figyelhető meg a Budakeszi Arborétum lucfenyőinél is, amik nem tudtak elég gyantát termelni, ezért a szúbogarak kipusztították őket.
A Pilisi Parkerdő erdészei igyekeznek minél többet tenni a hazai erdőkért, és újakat telepíteni. Ugyanakkor, elmondásuk szerint a természet védelme a társadalom felelőssége is, ezért legyünk figyelmesebbek, hogy elkerüljük legalább az erdőtüzeket.
