Egymás után öt, M-osztályú napkitörést regisztrált az orosz Alkalmazott Geofizikai Intézet (IPG). A naptevékenységek hatására mágneses viharok érhetik el a Földet, amelyeknek testünkre és a műszaki berendezésekre is hathatnak.
„Március 30-án, moszkvai idő szerint 00:38-kor a röntgentartományban M1.4 (S14E82) erősségű kitörést regisztráltunk, amely 33 percig tartott” – írta meg az Alkalmazott Geofizikai Intézet közlése nyomán az Index. Később még négy villanást érzékeltek, mindegyiket ugyanabban a napfoltcsoportban.
A napkitöréseket a röntgensugárzás erősségétől függően öt kategóriába sorolják: A, B, C, M és X. Az A0.0 a leggyengébb, ami 10 nanowatt/négyzetméter sugárzási teljesítménynek felel meg a Föld körüli pályán. A következő betűvel jelölt kategóriákba lépve a teljesítmény mindig tízszeresére nő.
A napkitöréseket általában napplazma-kilövellések követik, amelyek a Földet elérve mágneses viharokat okozhatnak. Ezek hatása rendkívül széles skálán mozoghat.
Ilyen hatásai lehetnek a napkitöréseknek
A legerősebb mágneses viharok például megzavarhatják a kommunikációs berendezéseket (rádiókapcsolatokat és GPS-rendszereket) és az űreszközöket. Az áramellátásban is felléphetnek ingadozások.
Ezek a jelenségek a testünkre is hatnak: megzavarhatják a biológiai rendszereket, így például egyes kutatások szerint az agy potenciáljának és aktivitásának megváltoztatásával a skizofréniában és depresszióban szenvedőkre is hatással vannak. A napszél, a napkitörés és az erős napfelszíni aktivitás migrénhez is vezethet, ráadásul a homlok, a nyak és a vállak területén ilyenkor megváltozik az izmok feszülése, valamint módosulhat az észlelési- és koncentrációs képesség is.
Persze vannak kellemesebb velejárói is a mágneses viharoknak: eredményezhetik például azt is, hogy a sarkoktól távol is meg lehet figyelni éjszakánként aurora borealist, vagyis sarki fényt. Az utóbbi pár hónapban volt is ilyenre példa, nem is egyszer.
