A sikkasztást, a csalást és a pénzmosást tartják a leggyakoribb gazdasági bűncselekményeknek a magyarok, akik szerint 500 ezer forintért a legtöbb munkavállaló már legalábbis megfontolná, hogy visszaélést kövessen el munkahelyén.
Nincsenek túl jó véleménnyel a magyarok arról, hogy mennyire nehéz lehet rávenni egy munkavállalót gazdasági bűncselekményre. A Ragány Ügyvédi Iroda és az Europion közös felméréséből kiderül: a megkérdezettek többsége 500 ezer és 5 millió forint közé teszi azt az összeget, amennyiért a legtöbb ember már megfontolná, hogy visszaélést kövessen el munkahelyén: törvényt szegjen, vagy engedje, hogy megvesztegessék.
Összességében tízből kilenc ember úgy gondolja, hogy egy munkavállalót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra.
Rengeteg a csalás, sikkasztás a magyarok szerint
A magyarok közel fele, 48 százaléka szerint rendkívül gyakoriak a hazai cégeknél a gazdasági bűncselekmények, harmaduk szerint pedig szinte mindennaposak. A válaszadók szerint a vállalkozások a leggyakrabban sikkasztást (45 százalék), költségvetési csalást (43 százalék), pénzmosást (39 százalék), gazdasági csalást (pl. adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték – 33 százalék), hűtlen kezelést (27 százalék) és vesztegetést (26 százalék) követnek el.
A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik (19 százalék) résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy (12 százalék) válaszadó kevesebb mint egy év letöltendővel számolna ilyen esetben. A valóságban a büntetés mértéke sok dolog függvénye. „A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága” – mondta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője.
A kutatásban résztvevők szerint szigorúbb szabályozásokkal és hatósági ellenőrzések bevezetésével (29 százalék), valamint a vállalatok átláthatóságának növelésével (24 százalék) lehetne leginkább visszaszorítani a gazdasági bűncselekményeket Magyarországon.
