„Dehát ezek csak ártatlan megjegyzések…” – a munkahelyi bántalmazásról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A munkahelyi bántalmazás továbbra is tabutéma. A bántalmazottak igencsak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen féltik az állásukat, és gyakran testi épségüket is, így nem mindig tudják, mitévők legyenek. Cikkünkben körbejárjuk, mit is jelent pontosan a munkahelyi bántalmazás, mikor beszélhetünk erről, igaz-e, hogy inkább a nők szenvedik el, illetve mit tehet az, aki ilyen helyzetbe kerül.

A munkahelyi pszichológiai terror, vagyis a mobbing elterjedt probléma társadalmunkban. A legfrissebb adatok szerint minden tizedik alkalmazott volt már kitéve valamilyen formában bántalmazásnak, és a magyar munkavállalók hét százaléka is érintett a kérdésben.

Munkahelyi bántalmazásról akkor beszélhetünk, „amikor a munkaviszonnyal össze nem függő tulajdonságok okán ér minket a munkahelyen verbális sértés, emberi méltóságot megalázó magatartás, vagy épp a körülmények megfélemlítőek, ellenségesek, vagy megalázóak a számunkra.”

Miért történhet meg a munkahelyi bántalmazás?

Érdemes kiemelni, hogy a munkahelyi bántalmazás gyakran kéz a kézben jár a szexizmussal, így elsősorban a nők válnak áldozataivá.

A munkahelyi bántalmazások leggyakoribb áldozatai a fiatal, húszas éveikben járó nők
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

Sebestyén Andrea jogász, aki a munkahelyi bántalmazás és szexizmus szakértője, úgy látja, hogy minden olyan „ártatlan” megjegyzés, amelyet az illető aznapi kinézetére tesz munkáltatója, már szexizmusnak minősül.

Idézőjel ikon

Ilyenek szintén a konkrét lekicsinylő beszólogatások és a lealacsonyító megszólítások, köztük az indokolatlan becézgetések, amikor a férfi kollégákat adott esetben a vezetéknevén szólítják, miközben a nőket katikázzák, évikézik, stb.

A szakember kiemelte: persze fontos a jó hangulatú munkahelyi légkör kialakítása, és a viccelődéssel sincsen semmi baj, mindaddig, amíg nem sugallja azt, hogy a munkáltató lealacsonyítja munkavállalóját.

Seres Erika HR-szakember meglátása szerintleginkább azok az emberek lesznek mobbing áldozatai, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak munkahelyükön. Úgy vélte, a vezető pozícióban lévők veszélyeztetve érezhetik magukat az ilyen munkavállalók által, ezért önvédelemből kezdik meg a bántalmazást.

Erről ismerheted fel a munkahelyi bántalmazást

Több jele is van annak, hogy bántalmazásban van része egy munkavállalónak:

  1. Az illető soha nem kap lehetőséget arra, hogy elmondja gondolatait, meglátásait.
  2. Hátráltatják társas kapcsolatait, vagy azok kialakulását a munkahelyen (vagyis kiközösítik, akárcsak az oviban).
  3. Hatással vannak az illető jóhírére, pletykálnak róla, nyilvánosan megszégyenítik a munkahelyen.
  4. Hatással vannak a munkavégzésére, olyan feladatokat bíznak rá, amelyek nem is tartoznak a feladatkörébe, vagy csak simán unalmasak és monotonok.
  5. Hatással vannak egészségére (ez a legdurvább eset, ilyenkor már képbe kerül a molesztálás és a fizikai bántalmazás is).

A munkavállaló mindezektől megfélemlítve, veszélyeztetve és izolálva érzi magát a munkahelyén. Ilyenkor egy tipikus 22-es csapdája szituációba kerül, amikor is azt érzi, hogy már jeleznie kéne a problémát, mert egyre rosszabbul viseli a mindennapos kínzást, de közben fél, hogy elveszíti emiatt az állását.

Statisztikák szerint a nők gyakrabban válnak a mobbing áldozataivá, mint a férfiak, ahogy a fiatal (25 év alatti munkavállalók) és az idősebb korosztály (55 év feletti munkavállalók) is veszélyeztetettebb ebből a szempontból.

Mit tehetünk, ha munkahelyi bántalmazás áldozatai lettünk?

Mindenképpen kezelni kell az ilyen bántalmazó helyzeteket. Ehhez fontos tisztában lenni azzal, hogy a bántalmazó miért teszi azt, amit.

Idézőjel ikon

A munkáltatók általában azért követik el az abúzust, hogy elvegyék a hatalmat azoktól, akiknek a kompetenciája és etikája – szerintük – veszélyt jelent rájuk nézve. Gyakran arra törekednek, hogy saját imázsukat növeljék munkavállalójuk rovására. Viselkedésük gyökere az alacsony önértékelés.

Tehát – ha nem lett volna nyilvánvaló – nem a munkavállaló a hibás azért, ami történik vele.

Fontos, hogy az áldozat zéró toleranciával kezelje a helyzetet, és mindenképpen lépjen fel ellene
Fotó: Prostock-Studio / Getty Images Hungary

Ilyen helyzetben mindenképpen érzékeltessük bántalmazónkkal, hogy nem fogadjuk el az alárendelt, vesztes szerepet, jól kommunikálva, magabiztosan tegyük számára világossá, hogy bántalmazási kísérletei zátonyra futnak nálunk.

Minél agresszívabban kommunikál, nekünk annál higgadtabbnak kell lennünk, kordában kell tartanunk kitörni kívánó érzelmeinket.

Végső esetben mindenképpen kérjük szakember segítségét – ez esetben a HR-es munkatársét –, aki megteheti a megfelelő lépéseket. A bántalmazás semmilyen formában nem tolerálható, szakemberek szerint lényeges, hogy minden cég zéró toleranciával kezelje az ilyen eseteket. Segíthet, ha a munkaadó írásba foglalja az erre vonatkozó irányelveket, és gondoskodik róla, hogy a munkatársak betartsák azokat.

Idézőjel ikon

Sosem az a kérdés, hogy lesz-e konfliktus a munkahelyen, hanem az, hogy hogyan kezeljük azokat. A munkahelyi mentális, verbális bántalmazás még egyetlen konfliktust sem oldott meg

– fogalmaz Seres Erika.

Súlyos traumákat is okozhat munkavállalóinak egy rossz vezető. Ha kíváncsi a részletekre, olvasd el ezt a cikkünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.