Rossz hír jött a nyugdíjasoknak – erre számíthatnak a magyarok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Lista készült arról, hogy melyik országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni. A felmérés szerint a svájciak számíthatnak a legkellemesebb időskorra, Magyarország csak a lista 45. helyén végzett.

Felmérést készített a U.S. News and World Report arról, hogy melyik országban mennyire kellemes időskorra lehet számítani. A kutatás során közel 17 ezer embert kértek meg arra, hogy bizonyos jellegzetességek alapján tegyen rangsorba 89 országot – derül ki a HR Portal írásából.

A megkérdezetteknek a következő tulajdonságok szerint kellett rangsorolniuk az országokat:

  • mennyire megfizethető
  • mennyire kedvező az adókörnyezet
  • mennyire barátságos az adott ország
  • olyan hely-e, ahol szívesen élnének
  • mennyire kellemes az éghajlat
  • mennyire tartják tiszteletben a tulajdonjogokat
  • mennyire jól fejlett a közegészségügyi rendszer.

A nyugdíj előtt álló magyarok nem fognak örülni a felmérés eredményeinek: hazánk a 45. helyezést érte el a listán.

Bár sokba kerül nyugdíjasként megélni Svájcban, az ország mégis a lista első helyén végzett
Fotó: Allan Baxter / Getty Images Hungary

Így néz ki a nyugdíjlista

A kutatásban részt vevők szerint Svájcban a legjobb nyugdíjasnak lenni, ennek legfőbb okai a jó egészségügyi rendszer és az alacsony adók. Annak ellenére került az ország az első helyre, hogy Svájc híresen drága hely. A megélhetési költségek átlagosan 60,5 százalékkal magasabbak, mint például az Egyesült Államokban. A legkellemesebb időskorra mindenesetre azok számíthatnak a felmérés szerint, akik az alábbi országok valamelyikében élnek, vagy tervezik leélni nyugdíjas éveiket:

  1. Svájc
  2. Új-Zéland
  3. Portugália
  4. Ausztrália
  5. Spanyolország
  6. Kanada
  7. Dánia
  8. Hollandia
  9. Svédország
  10. Luxemburg

Sokan persze nem is attól félnek elsősorban, hogy milyenek lesznek a nyugdíjas éveik, vagy hogy milyen összegű nyugdíjra számíthatnak majd, hanem attól, vajon el tudnak-e egyáltalán menni nyugdíjba. Egy kutatás szerint a magyarok 39 százaléka ugyanis amiatt aggódik, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt egyszerűen nem fog tudni nyugdíjba menni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.