Megnehezítik az útlevél tulajdonosának azonosítását a különböző arckifejezések, ezért mosolyogni, grimaszolni és homlokot ráncolni sem lehet az igazolványképeken. Főként az arcfelismerő szoftvereknek adja fel a leckét az erős mimika.
Régi igazolványképeken nevetni az egyik legjobb móka. Ki ne kacagott volna hangosan a saját vagy a szülei évtizedekkel ezelőtti, morcos igazolványfotóin? Lássuk be, ezek a képek ritkán sikerülnek jól, hiszen kevés emberről lehet előnyös fotót készíteni szemből, közelről, komor arckifejezéssel. Pedig az igazolványképeken szigorúan tilos a mosolygás, az útlevelek esetében pláne. De tényleg, miért nem lehet kicsit vidámabbra venni a figurát? Nos, ennek komoly oka van.
Tilos mosolyogni az útlevélképen, de nem véletlenül
A mosolygás főként az útlevélképek esetén nem szerencsés, és a legtöbb országban nem is engedélyezett. Az USA nem tiltja kimondottan, ugyanakkor az előírásuk szerint „az útlevélképeken semleges arckifejezést kell mutatni, nyitott szemmel és csukott szájjal kell közvetlenül a kamerába nézni” – és hazánkban sincs ez nagyon másként. Ennek egyik oka az arcfelismerő szoftverek bevezetése a repülőtereken és más határellenőrzési pontokon.
Sok reptéren már nem tisztek ellenőrzik az útleveleket, hanem gépiesített a folyamat, azonban az arcfelismerő szoftverek nem úgy működnek, mint az ember.
A 3D-s arc és a 2D-s útlevélfotó összehasonlításához pontosan fel kell mérniük és meg kell határozniuk az utasok arcvonásait.
„Ez vonatkozik a fülek, az orr és a száj közötti távolságra, a száj és a szem szélességére, a pupillákra, és még sok apró részletére az arcunknak. A mosolygás megnehezíti az arcfelismerést, mivel megváltoztatja az arc arányait” – nyilatkozta Karolina Turowska, a világ egyik legnagyobb online útlevélfotó-stúdiójának szakértője.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet globális szabványokat és ajánlásokat határoz meg az úti okmányokra vonatkozóan. Ez magában foglalja az útlevélfotókon szereplő arckifejezésekre vonatkozó irányelveket is, tehát a világ legtöbb országában kerülni kell a mosolygást és a grimaszolást a személyazonosításra alkalmas okmányok fotóin, ahogy a féloldalra fordított fejtartás sem engedélyezett.
A túlzó arckifejezések (például a széles mosoly) megnehezítik az útlevél tulajdonosának azonosítását akkor is, ha nem számítógép, hanem egy határőr végzi az ellenőrzést. De nemcsak mosolyogni tilos: a fotóalanyok nem húzhatják össze a szájukat, nem ráncolhatják a homlokukat vagy húzhatják össze a szemüket. A kalap vagy a fejfedő viselése is tilos, hacsak nem tartozik a folyamatosan hordott, hagyományos vallási öltözékhez.
Régen nem volt divat a mosolygás a képeken
Bár manapság már kifejezetten feszélyez bennünket, ha arra kérnek, hogy komoly arcot vágjunk a fotókon, elődeinknek eszük ágában sem volt mosolyogni a korabeli képeken.
A fényképezkedést ugyanis egykor mindenki igen komolyan vette. Az ünnepélyes ruhák, a feszes testtartás, a mai szemmel búskomornak tűnő arc annak volt köszönhető, hogy az emberek igyekeztek méltóságot sugározni a fotókon. Az 1800-as években a vigyorgás és a nevetés egyébként sem volt divat a felsőbb társadalmi rétegekben, inkább pórias szokásnak számított. Egy arisztokrata férfi vagy nő nem mosolygott gyakran, felszabadult nevetésről mások előtt szó sem lehetett. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy akkoriban a fogápolás hiánya miatt nem volt szép fogazata az embereknek, így a fogak kivillantása cseppet sem számított vonzó látványnak.
A fényképekre pedig művészeti alkotásként tekintettek, sok emberről életében csupán egyetlen fotó készült, az is nagyon drágán. Mark Twain író erről egyszer azt nyilatkozta:
„A fotográfia az egyik legfontosabb kordokumentum, és semmi se lenne kellemetlenebb annál, mint hogy az utókor bugyután mosolygó emberként emlékezzen rám.”
Ráadásul az 1800-as évek második felében, amikor az első fényképek megjelentek, egy fotográfia elkészítése hosszú időt vett igénybe, így esély sem lett volna arra, hogy a mosolygó arckifejezést hosszú perceken keresztül tartani tudják a fotóalanyok.
Napjainkban ezzel már nincs gond: csak előkapjuk a telefont és készítünk egy gyors szelfit, amit aztán bárhogyan szerkeszthetünk és számos helyre kitehetünk – kivéve a személyi okmányainkba. Ahhoz most is egy kicsit több komolyságra van szükség.
A fotózáskor elhangzó „csíz!” egyesek szerint komoly jogi aggályokat vethet fel. Hogy miért, arról az alábbi cikkünkben olvashatsz.
