Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évente több tízezren keresik fel az Ashdown Forestet, azt a helyet, amely egy kis darabja világszerte milliók szívét dobogtatja meg. Ezen, a Londontól mindössze 64 kilométerre délre fekvő területen található ugyanis az az erdő, amelyben Micimackó és barátai megannyi kedves és szívmelengető kalandba keveredtek.
Itt, az Ashdown Forest erdőjének fái között bújik meg valahol az a hely, ahol Christopher Robin felfedezte az Északi-sarkot – vagy legalábbis a képzelete elhitette vele, hogy ott volt. És ez az az erdő is, amelybe A. A. Milne angol író megálmodta a messze földön híres Százholdas pagonyt és lakóit:
Micimackót, Malackát, Fülest, Kangát, Zsebibabát, Tigrist és a többieket. No és Róbert Gidát, aki kulcsfontosságú szereplője volt a történet születésének.
Kisfia játékából lett világsztár Micimackó
Ő ugyanis nem más volt, mint Christopher Robin, Milne kisfia, aki gyerekkorában sok időt töltött e vidéken, miután apja 1925-ben megvásárolta a festői Cotchford Farmot a kelet-Sussex-i Ashdown Forest szélén. Milne rendszeresen itt hétvégézett családjával, és ez volt a helyszíne a hosszabb nyári vakációiknak is, hogy felfedezhessék a környéket. Ezekről az alkalmakról nem hiányozhattak Christopher Robin plüssállatai sem, amelyek megannyi környező erdőt megjártak a Milne-családdal. Az író történetében így válhatott főszereplővé Micimackó, amit Milne kisfiának az egyik kitömött medvéje ihletett.
Valóságos helyszíneket rajzolt meg az illusztrátor
Noha a Százholdas – a valóságban egyébként 500 hektáros – pagonyban játszódó kalandokat Milne szavai keltették életre az író első, 1926-ban megjelent mesegyűjteményében, az erdőlakók bájos történeteit
E. H. Shepard tárta a meseimádók szeme elé.
Az illusztrátor maga ment az Ashdown Forestbe, hogy megörökíthesse a vidék természeti szépségét és jellegzetességeit, amelyek aztán visszaköszöntek a mesés rajzokban.
A két alkotó együttműködésének emlékét a mai napig egy tábla őrzi az erdőben.
Bejárható az egész mesebirodalom
A mesebeli helyszínek még ma is fellelhetők, bár a két év híján egy évszázados történetek festői tája azóta sokat változott. Miután a terület nyitott, bárki bejárhatja és megkeresheti a legfontosabb és egyben legemlékezetesebb állomásokat, köztük Micimackó házát, Malacka kuckóját, az Elvarázsolt-völgyet vagy épp a fahidat, amelyen az állatok „vízipólót” játszanak.
Micimackó szabályai a hídnál
- Keress egy botot, bármelyik földön fekvő megteszi.
- Állj sorba a hídon versenyzőtársaiddal, szemben a patak felé.
- Dobd a vízbe a botot – minden versenyzőnek egyszerre kell a patakba ejtenie.
- Fuss át a híd túloldalára, és várd meg, amíg megpillantod a botokat.
- Az nyer, akinek a botja először bukkan ki a híd alól.
Az ikonikus híd története
Az eredetileg Posingford-hídnak nevezett átkelőt 1907-ben építették, amelyen a helytörténészek szerint Milne és Christoper Robin először játszott. A patak fölött átívelő építmény annyira népszerű lett az évek során, hogy kénytelenek voltak felújítani. Elkészülte után, 1979-ben új nevet is kapott:
a Poohsticks-hídra átkeresztelt átkelőt Christopher Robin Milne nyitotta meg újra.
A helyszín ezután még több látogatót vonzott, így két évtizeddel később, 1999-ben a megyei tanács felhívást intézett a Disney-hez, amely végül jelentős összeget küldött a híd cseréjéhez szükséges 30 ezer fontra becsült költséghez. Az 1979-ben részben újjáépített híd teljes felújítását tehát jobbára a filmgyártó vállalat finanszírozta, de jelentős pénzt tettek bele a különféle építőipari cégek és a lakosság is.
Ma legelő állatok otthona
Az Ashdown Forest nagyrészt érintetlen maradt, amelyet védett státuszának köszönhet. A terület természetvédelmi erőfeszítései egyébként egyedülállók: a táj fenntartásában a legelő állatokra támaszkodnak, csakúgy, mint Milne idejében. Emellett ellenőrzött erdőtüzeket is bevetnek annak érdekében, hogy
megakadályozzák a vidék elburjánzó erdővé válását.
Bár e módszerekkel nem mindenki ért egyet, az biztos, hogy az Ashdown Forest máig az Egyesült Királyság egyik legnagyobb természeti büszkesége. Ez az erdő tényleg nemcsak egy hely, hanem gyerekkori emlékek őrzője is – nem csoda, hogy a világ minden tájáról évente több tízezren utaznak ide és szippantanak bele a Százholdas pagony friss levegőjébe.
Ha szívesen kalandoznál még a múltban, idézd fel cikkünkkel azoknak a társasoknak az emlékét, amelyekkel a hetvenes és a nyolcvanas években játszottunk.
