70 év lesz a nyugdíjkorhatár? Ezek a legújabb várakozások

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyarok egy jelentős hányada úgy véli, hogy hetven évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – erre világított rá egy 30-59 évesek körében végzett kutatás.

Egyre többen gondolkoznak úgy, hogy mire ők elérnék a nyugdíjas korhatárt, már nem lesz nyugdíj vagy csak nagyon idősen élvezhetik azt. A K&H biztos jövő kutatás 2019 óta rendszeresen vizsgálja a 30-59 éves korosztály tagjainak nyugdíjvárakozásait, kilátásait, attitűdjeit – írja a Piac és Profit.

Így gondolkodnak a magyarok a nyugdíjkorhatárról

Az elmúlt évekhez képest nincs nagy változás, az idei első negyedévben a válaszadók jelentős része szerint 69 év lesz a nyugdíjkorhatár, ugyanakkor észrevehető egy kis emelkedés azok arányában – 33 százalék –, akik szerint 70 évnél korábban nem mehetnek majd nyugdíjba – öt évvel ezelőtt még csak 24 százalék gondolta így.

Idézőjel ikon

A kutatás résztvevőinek a nyugdíjkorhatár emelkedését valószínűsítő várakozásait erősíti az is, hogy míg 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, addig 2021-2022-2023-ban már fej-fej mellett, közel ugyanannyian említették a 65 és a 70 évet. Ebben az évben pedig már megfordult a trend

– ismertette az eredményeket Székely Pálma értékesítés- és életbiztosítási üzletág-vezető.

Arra számítanak a magyarok, hogy 69 évesen tudnak nyugdíjba menni
Fotó: Dmp / Getty Images Hungary

Ha tehetnék, korábban mennének nyugdíjba

A megkérdezettek 62 százaléka azzal számol, hogy a törvényileg megszabott időpontban vonul majd hivatalosan nyugdíjba. 11 százalék gondolja úgy, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tudna menni. A válaszadók 27 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog, bár ez az arány nem nőtt 2022-2023-hoz képest, 2019 és 2021 között még 18-21 százalék gondolta így. A felmérés készítői szerint mindez részben az anyagi kilátásokkal magyarázható.

Megkérdezték azt is, hogy mikor szeretnének nyugdíjba menni. Az idei első negyedévben átlagosan 57 évet említettek a válaszadók, 18 százalékuk azonban már az 50 éves korban élvezné a nyugdíjas létet, 24 százalékuk pedig 51-55 évesen.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.