A 40 foknál is jön még rosszabb: ilyenek lesznek a jövő nyarai

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a jelenlegi módon folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig, úgyhogy a nyár a jövőben 5-6 hónapra is nyúlhat. A különösen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Ránézek a szobai hőmérőre: 27 és fél fokot mutat. Odakint 38-cal dübörög a hőmérséklet. Az ablakon kinézve látom, ahogy az utcán az aszfalt szinte izzik a forróságtól, a levegő vibrál, mintha maga is menekülni akarna a nap perzselő sugarai elől. A parkban a fagylaltárus előtt hosszú sor kígyózik, az ugrálóvár bezzeg félárbocon pihen. Visszahúzódom a szoba belsejébe, ahol a ventilátor kétségbeesetten próbálja kavarni a levegőt, akárha azt remélné, hogy ezzel elűzheti a hőséget. Az este lassan beköszönt, de a meleg nem enyhül. Az égbolt tiszta, a csillagok távolról nézik ezt a földi poklot, látszik rajtuk, hogy nem értik, mi az, ami ezen számunkra olyan elviselhetetlen. Ahogy az ágyban forgolódom, próbálok nem gondolni a jövőre.

Fokról fokra emelkedik a hőmérséklet az eljövendő nyarakon

2024 júniusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. 2024 júniusának középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az 5. legmelegebb június lett 1901 óta. Ha pedig az első hat hónapot nézzük, soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén. Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép-, Kelet- és Dél-Európában, és a jövő nyarai még pokolibbnak ígérkeznek.

Egyre nő a hőmérséklet, a jövő nyár az ideinél is forróbb lehet
Fotó: Mark Garlick/science Photo Libra / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, ráadásul Európában és Magyarországon várhatóan a globális átlag 2–2,5-szerese lesz a következő évtizedekben

– állítja Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, aki szerint elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és azon belül Magyarországon is.

Jönnek a 45-46 fokok nyáron, még ha nem is rögtön jövőre

Míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök rendszeres velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és inkább csak az Alföldre voltak jellemzőek, ma már az utóbbi 3 évben rendre meghaladta a 15 napot az ilyen időszakok tartama. A szakember szerint a jövő még lesújtóbb. 

Emberi tevékenység okozza a hőhullámok szaporodását nyaranta
Fotó: querbeet / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgyhogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet

– prognosztizálja a klimatológus, hozzátéve, hogy az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, viszont jóval többször lesz olyan, hogy néhány órán belül extrém nagy mennyiségű csapadék hullik, ami mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (termelők, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat a jövőben.

Az egyre extrémebb nyarak miatt az örök jég birodalmának sincs jövője
Fotó: Paul Souders / Getty Images Hungary

Mitől lesznek a jövő nyarai egyre elviselhetetlenebbek?

Az 1980-as évek óta intenzív felmelegedés figyelhető meg az egész bolygón. A 2010-es évektől tovább gyorsult a melegedés intenzitása, és tavaly először átléptük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, és az elmúlt 13 hónap mindegyike rekordmeleg hónap volt globálisan. A kiterjedt mérések kezdete az 1860-as évekhez köthető, azóta 2023-hoz és 2024 első feléhez fogható meleg sem Magyarországon, sem Európában, sem a Föld egészén nem volt.

Idézőjel ikon

Európában és azon belül a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese, egyes régiókban három-négyszerese a globális átlagnak. A csapadék esetében is sokkal markánsabb a változás, mint másutt: az áprilistól októberig tartó nyári félév alatt jelentősebb mennyiségi csökkenés, míg télen csapadéknövekedés a tendencia

– mutatott rá Kovács Erik, aki öt pontban foglalta össze, hogy mi áll a változások hátterében: 

  • Fokozódó üvegházhatás: Az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szén-dioxid-szintjét mérjük napjainkban a légkörben. De míg a szén-dioxid csak lassan melegít, hosszú távon, addig a metánnak 30-35-ször nagyobb a melegítő hatása. Az utóbbi 3-4 év extrém hőmérséklet-emelkedéséért egyértelműen a trópusi mocsári területekről, a kőolaj- és földgázkitermelő telepekről, valamint a rizsföldekről származó metán felelős.
  • Túlmelegedett óceánok: Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger hőmérséklete egyes régiókban 5-6 Celsius-fokot is emelkedett, aminek a hatására egyre hevesebb és egyre északibb pályára terelődő hurrikánok szállítanak enyhe óceáni levegőt Európa belső részeibe, ezért egyre enyhébbek a telek. 
  • Gyengülő jet streamek (futóáramlatok): Az éghajlatváltozás hatására a sarkvidéken gyorsabb melegedés indult el, mint a mérsékelt éghajlati területeken, ezért a hőmérséklet-különbség egyre csökken. Ettől a légáramlás lelassul, ennek tudhatók be a mérsékelt égövben az állandósult aszályok vagy épp az olyan extrém csapadékok, amelyek a 2021-es nyugat- és közép-európai áradásokat okozták. 
  • Egyre erőteljesebb blokkoló anticiklonok: A jet streamek behullámzása miatt a ciklonok nyaranta tartósan elkerülik Európa középső és déli régióit, helyettük mind masszívabb anticiklonok alakultak ki az elmúlt 15-20 évben. Ez okozza, hogy a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak.
  • Növekvő óceáni és mediterrán behatás: Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet-emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, amelyeken már most is vízhiánnyal küzdenek. 

A klímaváltozás miatt a telek, a tavaszok és az őszök jóval enyhébbek, a nyarak pedig jóval melegebbek lettek. Várhatóan 2024 is megdönti a legmelegebb év rekordját, globálisan és Európában is átlépjük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 

Ha tudni szeretnéd, mire kell legjobban odafigyelni hőségriasztáskor, ide kattintva erről is olvashatsz.

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak náthára utalhat, ha eldugult orral ébredsz: krónikus elváltozás is okozhatja

Te is úgy ébredsz szinte minden reggel, mintha betonnal öntötték volna ki az orrodat, pedig nem is vagy megfázva? Sokan hajlamosak egy egyszerű vállrándítással elintézni a hajnali orrdugulást, pedig a háttérben komoly, kivizsgálást igénylő okok állhatnak. A tünetek mögött leggyakrabban a matracunkban rejtőző poratkák, a hálószobai penész vagy a háziállatok hámsejtjei állnak, de ha a dugulást nem kíséri tüsszögés, akár krónikus orrsövényferdülés vagy nyálkahártya-duzzanat is okozhatja a bajt.

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.

Világom

Súlyos veszélyt jelenthet az Adrián ez az élőlény: mérgező tüskéje durva ízületi gyulladást okozhat

A horvátországi nyaralás legszebb pillanatait is egy másodperc alatt tönkreteheti egyetlen óvatlan lépés a sekély vízben. Az Adriai-tenger sziklás partjainál tömegesen megbújó tengeri sünök nemcsak kellemetlen meglepetést okoznak, de tűhegyes fegyvereik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A bőr alá fúródó, könnyen letörő és mérgező tüskék ugyanis hajlamosak elvándorolni a szövetek között, és ha elérik a csontot vagy az inakat, súlyos, hónapokig tartó ízületi gyulladást indíthatnak el.

Offline

Ezért vált Christian Dior Coco Chanel ellenségévé

Christian Dior „New Look” kollekciója teljesen új korszakot nyitott a divatban, miközben Coco Chanel nyíltan támadta a nőies, extravagáns stílust. Két ikonikus tervező, két teljesen eltérő nőideál és egy rivalizálás, amely örökre átírta a luxusdivat történetét.

Testem

Ez a gyulladás észrevétlenül teszi tönkre a szíved: így előzheted meg

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk rendben van, akkor teljesen védettek a szívinfarktussal szemben. A legfrissebb orvosi kutatások azonban rávilágítottak egy eddig háttérbe szorított, néma gyilkosra: a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásra. Ez az alattomos folyamat belülről, észrevétlenül marja meg az erek falát, és úgy teszi instabillá a lerakódásokat, hogy az bármikor hirtelen stroke-hoz vagy szívhalálhoz vezethet – függetlenül attól, hogy mit mutat a koleszterin-laborunk.