A 40 foknál is jön még rosszabb: ilyenek lesznek a jövő nyarai

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a jelenlegi módon folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig, úgyhogy a nyár a jövőben 5-6 hónapra is nyúlhat. A különösen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Ránézek a szobai hőmérőre: 27 és fél fokot mutat. Odakint 38-cal dübörög a hőmérséklet. Az ablakon kinézve látom, ahogy az utcán az aszfalt szinte izzik a forróságtól, a levegő vibrál, mintha maga is menekülni akarna a nap perzselő sugarai elől. A parkban a fagylaltárus előtt hosszú sor kígyózik, az ugrálóvár bezzeg félárbocon pihen. Visszahúzódom a szoba belsejébe, ahol a ventilátor kétségbeesetten próbálja kavarni a levegőt, akárha azt remélné, hogy ezzel elűzheti a hőséget. Az este lassan beköszönt, de a meleg nem enyhül. Az égbolt tiszta, a csillagok távolról nézik ezt a földi poklot, látszik rajtuk, hogy nem értik, mi az, ami ezen számunkra olyan elviselhetetlen. Ahogy az ágyban forgolódom, próbálok nem gondolni a jövőre.

Fokról fokra emelkedik a hőmérséklet az eljövendő nyarakon

2024 júniusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. 2024 júniusának középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az 5. legmelegebb június lett 1901 óta. Ha pedig az első hat hónapot nézzük, soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén. Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép-, Kelet- és Dél-Európában, és a jövő nyarai még pokolibbnak ígérkeznek.

Egyre nő a hőmérséklet, a jövő nyár az ideinél is forróbb lehet
Fotó: Mark Garlick/science Photo Libra / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, ráadásul Európában és Magyarországon várhatóan a globális átlag 2–2,5-szerese lesz a következő évtizedekben

– állítja Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, aki szerint elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és azon belül Magyarországon is.

Jönnek a 45-46 fokok nyáron, még ha nem is rögtön jövőre

Míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök rendszeres velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és inkább csak az Alföldre voltak jellemzőek, ma már az utóbbi 3 évben rendre meghaladta a 15 napot az ilyen időszakok tartama. A szakember szerint a jövő még lesújtóbb. 

Emberi tevékenység okozza a hőhullámok szaporodását nyaranta
Fotó: querbeet / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgyhogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet

– prognosztizálja a klimatológus, hozzátéve, hogy az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, viszont jóval többször lesz olyan, hogy néhány órán belül extrém nagy mennyiségű csapadék hullik, ami mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (termelők, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat a jövőben.

Az egyre extrémebb nyarak miatt az örök jég birodalmának sincs jövője
Fotó: Paul Souders / Getty Images Hungary

Mitől lesznek a jövő nyarai egyre elviselhetetlenebbek?

Az 1980-as évek óta intenzív felmelegedés figyelhető meg az egész bolygón. A 2010-es évektől tovább gyorsult a melegedés intenzitása, és tavaly először átléptük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, és az elmúlt 13 hónap mindegyike rekordmeleg hónap volt globálisan. A kiterjedt mérések kezdete az 1860-as évekhez köthető, azóta 2023-hoz és 2024 első feléhez fogható meleg sem Magyarországon, sem Európában, sem a Föld egészén nem volt.

Idézőjel ikon

Európában és azon belül a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese, egyes régiókban három-négyszerese a globális átlagnak. A csapadék esetében is sokkal markánsabb a változás, mint másutt: az áprilistól októberig tartó nyári félév alatt jelentősebb mennyiségi csökkenés, míg télen csapadéknövekedés a tendencia

– mutatott rá Kovács Erik, aki öt pontban foglalta össze, hogy mi áll a változások hátterében: 

  • Fokozódó üvegházhatás: Az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szén-dioxid-szintjét mérjük napjainkban a légkörben. De míg a szén-dioxid csak lassan melegít, hosszú távon, addig a metánnak 30-35-ször nagyobb a melegítő hatása. Az utóbbi 3-4 év extrém hőmérséklet-emelkedéséért egyértelműen a trópusi mocsári területekről, a kőolaj- és földgázkitermelő telepekről, valamint a rizsföldekről származó metán felelős.
  • Túlmelegedett óceánok: Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger hőmérséklete egyes régiókban 5-6 Celsius-fokot is emelkedett, aminek a hatására egyre hevesebb és egyre északibb pályára terelődő hurrikánok szállítanak enyhe óceáni levegőt Európa belső részeibe, ezért egyre enyhébbek a telek. 
  • Gyengülő jet streamek (futóáramlatok): Az éghajlatváltozás hatására a sarkvidéken gyorsabb melegedés indult el, mint a mérsékelt éghajlati területeken, ezért a hőmérséklet-különbség egyre csökken. Ettől a légáramlás lelassul, ennek tudhatók be a mérsékelt égövben az állandósult aszályok vagy épp az olyan extrém csapadékok, amelyek a 2021-es nyugat- és közép-európai áradásokat okozták. 
  • Egyre erőteljesebb blokkoló anticiklonok: A jet streamek behullámzása miatt a ciklonok nyaranta tartósan elkerülik Európa középső és déli régióit, helyettük mind masszívabb anticiklonok alakultak ki az elmúlt 15-20 évben. Ez okozza, hogy a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak.
  • Növekvő óceáni és mediterrán behatás: Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet-emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, amelyeken már most is vízhiánnyal küzdenek. 

A klímaváltozás miatt a telek, a tavaszok és az őszök jóval enyhébbek, a nyarak pedig jóval melegebbek lettek. Várhatóan 2024 is megdönti a legmelegebb év rekordját, globálisan és Európában is átlépjük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 

Ha tudni szeretnéd, mire kell legjobban odafigyelni hőségriasztáskor, ide kattintva erről is olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.