Bár a világ jelentős részén életünk a születésünk pillanatával kezdődik meg hivatalosan, nem is olyan egységes az, hogy egyes kultúrákban miként vezetik, hány éves valaki.
Amerika és Európa jelentős részén első születésnapunk világra jövetelünk évfordulója, Ázsia egyes országaiban azonban nem így van. Összegyűjtöttük, a világ mely táján mennyi idősnek számítunk, s hogy a témát még pikánsabbá tegyük, annak is utánajártunk, hogy a világűr egyes pontjain, naprendszerünk bolygóin miként alakul mindez. Tarts velünk a nagy utazás során!
Minden gyerek tudja, még a legkisebbek is, hogy a születésnap az egyik legjobban várt, majd évtizedekkel később a leginkább elodázott napja az évnek.
Évi egy születésnap, legalábbis a Földön
Könnyű dolgunk van itt, a bolygó nyugati oldalán. Ázsiában ugyanis több több országban már a fogantatás pillanatában elkezdik számontartani a magzatokat, s különleges módon végzik a születésnapok és az életkor számítását is. Dél-Koreában például az ősi, kínai születésnap-számítási rendszer volt érvényben egészen tavaly év végéig. Ez még az 5. században alakult ki a világ legnépesebb országában is. Ez az életkorszámítási módszer a buddhizmus elterjedésével vált megszokottá a vallási irányzatot tartó országok körében. Kína, Dél-Korea és Japán mellett Vietnámban is ezzel jelölték ki az ünnep napját régen, s ugyan a kínaiak a mindennapokban főként vidéken még mindig ezzel számolnak, ha megkérdezzük, mennyi idősek, hivatalosan a születés időpontja számít már ott is.
Összetett a kérdés, miként is történt még tavaly is pontosan a dél-koreaiak születésnapjának meghatározása, ugyanis nem szimplán a világra jöveteltől számolnak vissza 9 hónapot. A számításokat ugyanis három fontos alapvetésnek megfelelően végzik el, mégpedig
- a születés,
- az új év első napja, valamint
- a holdnaptár és a holdújév szerint – ez utóbbi mozgó ünnep, január és február környékén esedékes, évről évre más időszakban.
Nem is olyan egyszerű kideríteni, ki mennyi idős valójában
Ennek megfelelően egy alig pár hónapos csecsemő Dél-Koreában akár kétéves is lehetett nem is olyan régen, méghozzá hivatalosan. Megszületése pillanatában már egyévesnek számított, majd az azt követő századik napon, az úgynevezett baek-il, az első születésnapi ünnepe is elérkezett, képletesen ekkor gyújtották meg a második gyertyát a tortáján. A kerek szám a kultúra számára igencsak fontos, jelzi, hogy a gyermek túlélte egyik legviszontagságosabb időszakát. Megünnepelték a világra jövetel évfordulóját is, ezt tolnak nevezik. Ha mindeközben évet is váltottak a hagyományos koreai holdújév időszakában, bizony megeshet, hogy a tényleges első születésnapon akár három évesnek is számíthatott a gyermek. S bizony, évente kettővel nőtt éveinek száma, hiszen világra jöttét és az új évet is hozzácsapják a gyorsan növekvő számhoz.
Ehhez képest a Földön vagy akár más egyéb bolygókon betöltött életkor igazán egyszerűen meghatározható, hiszen nyugati módi szerint a naptári év, azaz a naprendszerben történő bolygómozgás az alapja.
Szülinapok garmadája a világűrben
Mivel a Naprendszer bolygóinak keringési ideje közt komoly eltérések vannak, a világűr különböző pontjain teljesen máskor ünnepelhetnék a születésnapjainkat, vagyis egy-egy év elteltét, mint a Földön.
Egy évnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a Föld megtesz egy kört a Nap körül. Ez az időszámítási módszer már az ókori Egyiptomban használatban lévő első naptárak kidolgozása során ismert és alkalmazott volt, de ismerték a szökőnapokat is.
Ha átsiklunk afelett, hogy jelenlegi ismereteink alapján a Földön kívül nincs a Naprendszerben másik bolygó, amin az emberiség képes lenne életben maradni, egy kalkulátor segítségével máris kiszámíthatjuk, mennyi idősek lennénk éppen egy-egy másik égitesten.
A bolygók keringési ideje a leggyorsabbtól a leglassabbig igazán különböző. A Merkúr 88 földi nap alatt kerüli meg a Napot, miközben a Neptunusznak ehhez 60 190 földi nap szükséges, a Plútó, ami ugyan 2006 augusztusa óta a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése értelmében hivatalosan már nem is bolygó, hanem törpebolygó, még lassabban, 90 520 földi nap alatt járja végig útját.
A bolygók keringési ideje a NASA adatai alapján:
- Merkúr - 88 földi nap
- Vénusz - 225 földi nap
- Föld - 365,25 nap
- Mars - 687 földi nap
- Jupiter 4333 földi nap
- Szaturnusz - 10 756 földi nap
- Uránusz - 30 687 földi nap
- Neptunusz - 60 190 földi nap egy év.
Mint látható, a Merkúron sokkal gyorsabban telnek az évek, mint a Földön, ezért a születésnapunkat is gyakrabban ünnepelhetnénk, de például a Neptunuszon már, a jelenlegi átlagos emberi élethosszt figyelembe véve, meg sem érnénk az első születésnapunkat, azaz egy neptunuszi év leteltét.
Ez alapján már könnyen kiszámíthatjuk, hogy a földi paraméterek szerint 50 éves ember – amennyiben nem vesszük figyelembe az űrben töltött idő testre gyakorolt, eleve öregítő hatását – ennyi idős lenne a többi bolygón:
A Marson alig több mint 27 éves, a Vénuszon 83, a Merkúron 213, a Jupiteren mindössze 4, a Szaturnuszon alig 2, az Uránuszon fél, míg a Neptunuszon mindössze három hónapos lenne.
Ha kíváncsi vagy, mennyire ismered a bolygókat,itt próbára teheted tudásod.
