Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy új kutatás meglepő eredményt hozott, a kutatók valami pozitívumot is találtak a gazdasági recesszióval kapcsolatban. Sosem találnád ki, de arra jutottak, hogy rosszabb gazdasági helyzetben meghosszabbodik az élettartam.
Amikor azt halljuk, hogy recesszióban van a gazdaság, akkor nem gondolunk semmi jóra. Növekednek az árak, munkavállalók veszítik el a munkahelyüket, a frissen végzettek nehezebben találnak állást. Veszélybe kerül az emberek megélhetése, lakhatása, sokan mondanak le fontos dolgokról, például a házasságról, gyerekvállalásról. De egyre több kutatás során jutnak a kutatók arra a következtetésre, hogy a recesszió legalább egy dolog miatt jó: növekedik az élettartam. Hihetetlennek tűnik, de a gazdasági visszaesés valójában meghosszabbítja az emberek életét.
Élet vagy megélhetés
Egy új tanulmányban, a Lives vs. Livelihoods: The Impact of the Great Recession on Mortality and Welfare-ben (magyarul az Életek vs. megélhetés: A nagy recesszió hatása a halálozásra és a jóllétre) a szakemberek megállapították, hogy a nagy recesszió idején, 2007 és 2009 között az amerikaiak életkorhoz igazított halálozási aránya 0,5%-kal csökkent minden egyes 1 százalékpontos ugrás után a munkanélküliségi rátában. Vagyis minél nagyobb a munkanélküliség, annál tovább éltek az emberek – különösen a 64 év felettiek és a középiskolai végzettséggel rendelkezők.
A kutatók szerint a halálozási csökkenés azonnal megjelenik, és legalább 10 évig fennáll. Megfigyelték azt is, hogy minden életkorban hasonlóan csökkent a halálozási arány. A hatások olyan mértékűek voltak, hogy a recesszió gyakorlatilag az 55 évesek 4%-ának biztosított egy plusz évet. Ahol nagyot ugrott a munkanélküliség, az emberek nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy kiváló az egészségi állapotuk.
Miért élünk tovább, ha recesszióban van a gazdaság?
Érdekes kérdés: vajon miért növeli az élettartamot, ha bajban van a gazdaság? A kutatók számos lehetséges magyarázatot kizártak. Az elbocsátott dolgozók nem arra használták a szabadidejüket, hogy többet mozogjanak, illetve nem csökkentették az elszívott cigaretták számát és az alkoholfogyasztást sem, hiába volt kevesebb a pénzük. Az olyan fertőző betegségek, mint az influenza és a tüdőgyulladás is tovább terjedtek, annak ellenére, hogy kevesebb ember ment be dolgozni, vagy járt társaságba, például éttermekbe, szórakozóhelyekre. A nyugdíjasok sem kaptak jobb ellátást, hiába tudták növelni a dolgozók létszámát az idősotthonokban. Szóval nem változott az emberek fittsége, nem figyeltek jobban az egészségükre, és nem javultak az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások sem.
A válasz mégis nagyon egyszerű, és a környezetszennyezésben keresendő. A kutatók megállapítása szerint azokon a helyeken, ahol a nagy recesszió során a legnagyobb mértékben veszítették el az emberek a munkahelyeiket, sokat javult a levegő állapota. A PM2,5 (2,5 mikrométer átmérőjű) finom részecskék szintje a legnagyobb mértékben csökkent a légszennyezésben. Ha belegondolunk, ennek van értelme: a recesszió idején kevesebben járnak autóval dolgozni. A gyárak kevesebbet termelnek, és az irodák és az emberek takarékossági okokból visszafogják saját energiafelhasználásukat. Mindez pedig tisztább levegőhöz vezet.
Mindez megmagyarázza a középiskolát végzők nagyobb arányú élettartam-növekedését, mivel az alacsony bérű munkával rendelkezők általában olyan környéken élnek, ahol nagyobb a környezetszennyezés mértéke. Ez azt is megmagyarázná, hogy a recesszió miért csökkentette a szívbetegségek, az öngyilkosságok és az autóbalesetek okozta halálozást. Összességében a kutatók megállapították, hogy a halálozás csökkenésének több mint egyharmadáért a tisztább levegő volt felelős.
Dilemma: a gazdagság megöl, a szegénység életben tart?
Tehát a gazdasági fellendülés lehet, hogy jót tesz az országoknak, az emberek pedig sikeresebbnek érezhetik magukat, és többeknek sikerül elhelyezkedni, de mint kiderült, éveket vehet el az emberek életéből a mindenféle láthatatlan és káros következményei révén. Vagyis az emberek jóllétét nem lehet párhuzamba állítani a gazdasági fellendüléssel. A gazdasági növekedés munkahelyeket ad, de nem árul el semmit gyermekeink egészségéről, sem környezetünk biztonságáról, sem bolygónk fenntarthatóságáról.
A legtisztább levegőjű városok listájának szerencsére magyar vonatkozása is van. Ha érdekel, melyik városunk érintett, kattints ide!
