Tényleg egy év alatt elverik a nagy nyereményt a lottónyertesek?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nincs olyan ember, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mit tenne, ha óriási nyeremény ütné a markát. Az viszont talán kevesebbeknek fordul meg a fejében, hogy a vágyott gazdagság feladatokkal is jár.

Ha biztosra akarnál menni, közel 44 millió szelvényt kellene kitöltened, és tiéd lehetne a főnyeremény. Aki azonban február 24-én eltalálta a kihúzott öt számot, annak minden idők legnagyobb nyereménye, több mint hat és fél milliárd forint ütötte a markát. 

Négygyermekes özvegy volt az első nyertes

Magyarországon 1957. március 7-én, vagyis 67 évvel ezelőtt jelent meg az ötös lottó. Az első telitalálatos szelvény a bevezetést követő hatodik héten érkezett meg, amikor is egy 66 éves özvegyasszony saját és 4 gyermeke korát megjátszva vitte el az ötös lottó jackpotját – írta meg a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztálya. Akkori nyereménye 850 ezer forint volt. Az ötös lottó történetében közel 3500 sorsolás volt mostanáig. A jackpot összege 1999-ben lépte át az egymilliárdos határt, 5 milliárd forintot meghaladó főnyereményt pedig mindössze kétszer, 2003-ban (5,092 milliárd forint) és 2015-ben (5,049 milliárd forint) lehetett nyerni. 6 milliárd forint feletti összeg (6, 431 milliárd forint) először 2020-ban volt, 39 hét halmozódás után, majd most a február 24-i telitalálatért járó rekord főnyeremény.

A pénzen kívül a 60-as, 70-es években rengeteg tárgynyereményt is lehetett nyerni az ötös lottón. A tárgynyeremény sorsológömbjét legelőször 1957. április 5-én pörgették meg, amely több mint hétmillió szelvényt tartalmazott.

A tárgynyeremények között zongora, étkészlet, zeneszekrény vagy éppen személygépkocsi is volt.

Tárgynyeremény-sorsolás 1957-ben
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

1957-től egészen a hetvenes évek közepéig a tárgynyeremény-sorsolás legértékesebb tételei az ingatlanok voltak. Ebben az időszakban 505 lakás, 224 családi ház és üdülő talált gazdára az ötös lottó játékosai között, akik 3 forint 30 filléres szelvényükkel lettek az öröklakások tulajdonosai. Az első lottóház a budapesti Margit körúton épült, a társasház minden lakásába lottónyertesek költöztek. A hatvanas évek során tucatjával épültek meg a vidéki lottóházak is. A játék 67 éve alatt a 3-as számot húzták ki a legtöbbször, összesen 233-szor. Szorosan ott van a nyomában a 75-ös szám, mely 224 alkalommal pörgött ki. A dobogó harmadik fokán az 15-ös szám van 223 alkalommal.

Ingatlanra, utazásra, a családra költik a lottónyereményt

Az ötös lottó bevezetését követően az újabb számsorsjáték indulásáig mintegy 30 évet kellett várni, 1988 októberében a hatos lottóval gazdagodott a hazai játékkínálat, amely már az első sorsoláson csúcsot állított fel a 10 millió játékba küldött szelvénnyel. 1996-ban megérkezett a Kenó, 1999-ben a Skandináv lottó, majd 2005-ben a Puttó is. 2014-ben az európai számsorsjátékot, az Eurojackpotot vezette be a Szerencsejáték Zrt. Magyarországon. 

Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a régi lottószelvényt még a helyi postásnál is ki lehetett tölteni – a szelvény egyik része a fogadónál maradt, a másik ment a sorsolásra –, a számokat pedig kézzel ellenőrizték. A gépesített totó-lottót 1993-ban vezették be, több száz helyen egyszerre az országban.

3 forint 30 fillérért nyerhettek öröklakást a lottóházakban
Fotó: Wikimedia Commons

Korábban azonban a számhúzásokat is óriási tömeg figyelte, megtöltötték az emberek az utcákat, és a szelvényekre rá kellett írni a feladó nevét is, így az, hogy ki nyerte az ötös lottót, gyakorlatilag nyilvános volt.

Ma már az úgynevezett nagynyertes anonim maradhat, akinek a sorsoláshoz képest 90 nap áll rendelkezésre, hogy jelentkezzen nyereményéért a nagynyertesvonalon.

A szelvényen lévő információk alapján győződnek meg róla, hogy valóban a nyertes van a vonal túloldalán. Az azonosítás során derül ki az is, hogy mikor és hol adta fel a nyertes a lottószelvényt. Ezután kerülhet sor a személyes találkozásra, amikor leadják az eredeti szelvényt, és megvizsgálják annak érvényességét. Amennyiben a beazonosítás sikeres, a személyes adatok egyeztetését követően megkezdődhet a kifizetési eljárás. A nyertesnek Magyarországon nyitott folyószámlával kell rendelkeznie, mivel a nagy összegű nyeremények kifizetése minden esetben banki átutalással történik. A nyerteseket mindig megkérik egy anonim kérdőív önkéntes kitöltésére, de többnyire csak általános válaszokat adnak meg. Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók főleg ingatlanra, utazásra és a családjukra költik a megnyert összeget.

Köddé vált a vagyon

Sokszor azonban a nagy nyeremény óriási teherrel is jár. Míg sok országban a nyerteseknek a nyilvánosság elé kell állni – és ezt szívesen teszik –, Magyarországon, ha megkérdeznéd néhány ismerősöd, biztosan jó páran azt válaszolnák, hogy talán még a legközelebbi barátaiknak sem mondanák el, hogy milyen szerencse érte őket. Gyakran javasolják, hogy a nyertes konzultáljon befektetési tanácsadóval, hiszen ha ügyesen forgatja a hirtelen támadt gazdagságot, azzal generációkra megteremtheti a saját maga és családja jövőjét. 

De előfordul az is, hogy néhány év alatt a vagyon köddé válik. Így történt ez az Andraschek házaspárral, Anikóval és Lászlóval, akiket a szegénységből mentett ki a nyertes szelvény 2013-ban, amikor 636 millió forinttal lettek gazdagabbak. Ingatlanokat vásároltak, valóra váltották az asszony régi álmát, és kávézót nyitottak – amely aztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket –, és vettek egy luxusautót, illetve sofőrt is vettek fel, hiszen egyiküknek sem volt jogosítványa.

Alig egy éve már azt nyilatkozták, hogy felélték a teljes vagyont, és néhány ingatlanuktól biztosan meg kell válniuk, mert nem tudják fenntartani azokat.

Az idő tájt a házuk alsó szintjén már albérlők laktak, de tervezték, hogy kisebb lakásba költöznek a megemelkedett rezsiszámla miatt. 

Egy szegedi házaspár 2016-ban találta el a nyertes öt számot. Később a kapcsolatuk megromlott, ám amikor az asszony kérte az őt megillető vagyonrészt, a férfi arra hivatkozott, hogy már csak háromszázmillió forint maradt, miközben a valóság nyolcszázmillió forint volt. A férfit később jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték csalás miatt. 

Callie Rogers 16 évesen lett a legfiatalabb brit lottónyertes
Fotó: Phil Noble – PA Images / Getty Images Hungary

A brit Callie Rogers mindössze 16 éves volt, amikor 2003-ban 1,8 millió fontot nyert. A lány nevelőszülőknél nevelkedett, és azóta többször is felemelte a szavát, hogy a játékosok korhatárát emeljék fel 18 évre. Ő ugyanis – ma már látja – egyáltalán nem tudta helyén kezelni az ölébe hullott gazdagságot. Luxustermékekre, plasztikai műtétekre, bulikra és káros szenvedélyekre költötte a pénzt. A ma 37 éves, négygyermekes anya nővérkurzusra jár, és próbálja saját erejéből felépíteni az életét. 

Ha kíváncsi vagy a lottónyertesek életére, olvasd el ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.