Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma van a víz világnapja: ilyenkor örömmel gondolunk arra, milyen kiváló a magyar ivóvíz minősége, de gyakran elfelejtjük azt, hogy még ha ez igaz is, a klímaváltozás és az elöregedett infrastruktúra révén nekünk, magyaroknak is van miért aggódnunk.
Egy átlagos magyar évente 20 ezer forintot költ palackozott víz vásárlására, miközben az egy főre eső, vízfogyasztásért fizetett díj is 20-25 ezer forint körül alakul, azaz nagyságrendileg megegyezik az ásványvízre fordított költséggel. Azzal kevesen vannak ugyanakkor tisztában, hogy míg egy liter csapvízzel öt darab mikroműanyag-darabkát viszünk be szervezetünkbe, addig egyliternyi palackozott vízben sokkolóan magas számban vannak ezek a káros anyagok:
325 darab jut belőlük az ásványvíz literjére.
Itt is baj lesz a vízciklus felgyorsulása miatt
Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen választhatunk, hogy csap alá tartjuk poharunkat, vagy ballonos, palackozott vizet iszunk. Ahogyan az a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) a víz világnapja alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, vannak országok, ahol mi sem természetesebb annál, hogy a csapból folyó vízből még véletlenül sem szabad inni. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője amellett, hogy felhívta a figyelmet arra, miszerint nem mindenhol olyan tiszta a víz, mint Magyarországon, hozzátette azt is – Európában is tapasztalhatjuk, hogy az éghajlatváltozás felgyorsította a víz életciklusát.
„A csapadékeloszlás szélsőségesebbé vált, ezt mi már itt, az elkényeztetett Európában is érezzük. Ritkábbak a csendes esők, gyakoribbak az erőteljes zivatarok, amelyekből a víz nem szivárog le a felszín alá, így nem tudja növelni a felszín alatti vízkészleteket, holott ezekből nyerjük a legtöbb ivóvizet.
Pedig a civilizáció peremfeltétele, hogy hol van víz.
Ahol víz nincs, ott nincs élet sem” – szögezte le.
Így lehet az ivóvíz fegyver
A víz ezáltal konfliktusok forrásává is válhat, ami távoli problémának tűnhet, ám sokkal közelebb hozza hozzád is az a tény, mely szerint a szíriai menekültválság is vízgazdálkodási konfliktus miatt alakult ki.
A vizet a fegyveres konfliktusok során is „használják”: az orosz–ukrán háborúban mindkét oldal támadott már vizes létesítményeket, és egy másik, jelenleg is aktív konfliktusban, a gázai háborúban is betemettek izraeli katonák kutakat, illetve akadályozták a palesztinok ivóvízhez való hozzáférését.
Ismerve azt a tényt, mely szerint az ENSZ alapvető emberi jogként tartja számon a vízhez való hozzáférést, ez több mint problematikus.
Három téren is bajba kerülhetünk
Ilyesmi Magyarországot jelenleg nem fenyegeti, de így is vannak olyan problémák, amelyekkel szembe kell néznünk:
- a korszerűtlen vízgazdálkodási berendezkedés,
- az öregedő infrastruktúra
- és a lakosság vízbe vetett bizalmának csökkenése is ilyenek.
Vízgazdálkodásunk alapját az árvizek, a felesleges vízmennyiség elvezetése adja: a globális felmelegedés ugyanakkor épp a vízhiányos helyzetekkel kapcsolatos rezilienciát és alkalmazkodást kívánja meg, e téren hatalmas a különbség a jelenlegi és a kívánt helyzet közt. Ami az elavult infrastruktúrát illeti: Kovács Károly, a MaSzESz elnöke szerint lakosonként 20-40 ezer forintra lenne szükséges éves szinten arra, hogy helyrehozzák azt.
„Egyre nő a csőtörések száma, csökken a vízbe vetett bizalom. Jelenleg a vízhálózat felét a hatvanas években épített azbeszt-cement csövek adják, amelyek élettartamuk végén járnak. Gazdasági értelemben is megérné felújítani azokat, nem a csőtöréseket javítani” – mondta el az elnök a Dívány kérdésére.
A vízválság ugyanis már megkezdődött, még ha a te lakóhelyeden esetleg nem is érzékelhető
– más településeken ugyanis előfordulhat, hogy a magasabban fekvő részekre már nem jut víz, vagy éppen fél napig szünetel az ellátás ismételt csőtörések miatt.
Sürgető teendők
Kovács Károly azt is elmondta, a víz árában leginkább az infrastruktúrát kell minden magyarnak megfizetnie. Ennek fenntartása drága, miközben paradox módon a szolgáltatások közül a vízért kell a legkevesebbet kiadnunk. Amíg azonban azért kell klórozni a kinyeréskor csíramentes ivóvizet, mert az öreg csövek, a csőtörések miatt másodlagos szennyeződés alakulhat ki benne, addig bőven van teendő. Jelenleg a magyar vízhálózat közel 90 százaléka veszélyeztetett állapotban van: nem nehéz belátni, hogy muszáj lenne mihamarabb lépni.
Ha vízspórolási tippjeinkre is kíváncsi vagy, ajánljuk ezt a cikkünket is!
