Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ötven éve működik Alaszkában a Roadkill program, amelyre bárki feliratkozhat, ha vállalja, hogy bármikor elszállít egy elütött jávorszarvast, amikor szólnak neki.
Alaszkában nem hagyják veszendőbe az elütött állatokat. Külön programot hoztak létre arra, hogy a vállalkozó kedvűek elszállítsák és hasznosítsák a szerencsétlenül járt jávorszarvasokat.
Rengeteg húsról van szó
Alaszkában évente átlagosan 600-800 jávorszarvast ütnek el. Egy ilyen hatalmas állatnak rengeteg a húsa, több mint 130 kilogramm, ami egy családnak akár egy egész évre elegendő lehet. Így nem csoda, hogy nagyon népszerű a Roadkill program, amelynek célja, hogy ne menjen kárba az elütött állatokat húsa. Annak, aki feliratkozik erre a listára, arra nyílik lehetősége, hogy hazavigyen és kedve szerint feldolgozzon ilyen állatokat.
Ám a jelentkezőknek bizonyos kötelezettségeket is vállalnia kell. Például azt, hogy az állat minden részét elviszi, semmit sem hagy a helyszínen.
Ráadásul csak annak van értelme feliratkoznia, aki vállalja, hogy amikor telefonálnak neki, 30 percen belül a helyszínre érkezik. Legalább két felnőttből álló csapatok jelezhetnek, hogy szívesen vinnének haza jávorszarvast, ám akik nem megfelelően szállítják el a tetemet, vagy nem érnek oda időben, azokat eltávolítják a programból.
Egyes területeken még további kötelezettségeknek is eleget kell tenni: van, ahol 14 napon belül le kell adni az állat alsó állkapcsát és agancsát, máshol a fejet, a comb- és a keresztcsontot. A jávorszarvas húsával ezután alapvetően mindenki belátása szerint bánhat, bár például állateledelnek nem lehet használni, és a továbbértékesítés is tilos.
Mi lesz az elütött vadakkal Magyarországon?
Hazánkban egy évben átlagosan 8000 alkalommal ütnek el autósok nagyvadat, leggyakrabban őzet. Ezután a szarvasokkal, majd a vaddisznókkal történő ütközés a leggyakoribb. Az elütött állatokat az illetékes vadásztársaság szállítja el. Ha ilyen baleset részesei vagyunk, nem érdemes betenni a csomagtartóba az állatot, mert
az elütött vad a vadásztársaság tulajdona, elvitele lopásnak számít, és komoly büntetést von maga után.
A vadásztársaság – amennyiben a vad nem kerül fogyasztásra alkalmatlan állapotba – általában értékesíti az így elpusztult állat húsát.
Mit tegyünk, ha vaddal ütközünk?
Ha ilyen szerencsétlen esetbe keveredünk, a legfontosabb, hogy kihívjuk a rendőrséget. Természetesen ezt megelőzi – személyi sérülés esetén – az elsősegélynyújtás. Nem szabad sem hozzányúlni az elütött állathoz, sem pedig elmozdítani azt, hiszen a későbbi vitás kérdések eldöntéséhez elengedhetetlen az eredeti helyszínről készített rendőrségi jegyzőkönyv. Mást nem kell értesíteni, az illetékes vadásztársasággal a rendőrség veszi fel a kapcsolatot. Érdemes tudni, hogy a közutak gyakran választóvonalat képeznek két társaság illetékességi területe között, és ilyen esetekben az a döntő, hogy melyik oldalon található erdőből ugrott elénk a vad, így ezt jó megjegyezni.
Mikor kell fokozottan figyelni?
Egyrészt természetesen mindig érdemes résen lenni, és úgy vezetni, hogy el tudjuk kerülni az ütközést. Másrészt persze vannak kiemelt időszakok. Ilyen a kora tavasz, amikor a vadak elhagyják téli menedékhelyüket, illetve a nyár második fele, az őzek párzási időszaka, valamint a kora ősz, amikor a szarvasok keresnek maguknak társat.
Ki a felelős a balesetért?
A felelősség megállapításának kérdése vadgázolás esetén nem egyszerű kérdés. Érdemes elkülöníteni az olyan ütközéseket, amikor ki van helyezve vad áthaladására figyelmeztető tábla, és azokat, amikor nincs. Előbbi esetekben sosem a vadásztársaságé a felelősség, hiszen az autós dolga, hogy megfelelően válassza meg sebességét, és úgy vezessen, hogy elkerülje az ütközést. Ilyenkor
még kötelezhető is az autós arra, hogy megfizesse a vad értékét. Ezt az úgynevezett trófeaérték alapján számolják ki,
amelyben az a döntő, hogy mekkora az agancsa vagy agyara az állatnak. Míg például egy 30 dkg-os őzagancs után nagyjából 60 ezer forintot kell fizetni, addig egy 10 kg-os szarvasagancs tulajdonosáért már akár egymillió forintot is elkérhetnek.
Érdekesebb a helyzet, ha nincs kihelyezve a vadra figyelmeztető tábla. Ilyenkor
az autósnak kellene bizonyítania, hogy a vadásztársaság olyan gyakorlatot folytatott, amelynek hatására következett be az ütközés.
Ilyen lehet például, ha vadászat során kihajtották az útra az állatot, vagy ha az úthoz nagyon közel helyeztek el etetőt. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a felelősség egyértelmű megállapítása általában igen nehéz, nagyon ritkán sikerül bíróságon bizonyítani a vadásztársaság felelősségét. Sőt, egy 2023. júliusi törvénymódosítás után csaknem minden esetben az autó sofőrje a hibás. Kivéve, ha autópályán vagy gyorsforgalmi úton történt a baleset, ilyenkor ugyanis - már ha a sofőr nem haladt gyorsabban a megengedett maximális sebességnél - a közutat kezelő társaságtehető felelőssé.
Ki fizeti meg a kárt?
Mivel a kárt a legritkább esetben téríti meg a vadásztársaság, leginkább a biztosítókban bízhatunk. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az ilyen esetekre nem való, kivéve akkor, ha kiegészítő vadkárbiztosítást kötöttünk. A másik lehetőség a casco, amely azonban nem túl népszerű a magyarok körében: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének adatai szerint 2023-ban az autósoknak mindössze ötöde rendelkezett casco biztosítással, és ezeknek csak egy része teljes körű, vagyis olyan, amely vadkárra is vonatkozik.
Ha érdekel, hogy mit kell tenni, ha kiugrik eléd egy szarvas, kattints ide!
