A fogorvosod lebeszélne róla, mégis gyakran kerül elő a rossz lehelet leküzdésére vagy éppen pótcselekvésként: igen, a rágógumiról van szó.
Sokan vannak, akik étkezés után, ha épp nem volt idejük fogat mosni, randi előtt, vagy csak úgy, megszokásból elkezdenek rágózni –
nem is beszélve a dohányosokról, akik a rossz lehelet elfedésére tartanak maguknál gyakorta rágót.
Azon ritkán gondolkozunk, milyen következményei vannak a rágózásnak mint szokásnak: a pozitív hatások mellett sajnos komoly negatív velejárói is vannak annak, ha naponta többször is előveszed a rágós csomagot. És nem, bárki bármit is mond, a rágózástól nem lesz szebb az állkapcsod.
Ezen segít a rágógumi
Talán senkit sem fog meglepni, hogy a rágó kapcsán is végeztek már klinikai kísérleteket annak feltárására, milyen hatást gyakorol a rágózás a szervezetedre. Ezek eredménye meglepően sok előnyre hívja fel a figyelmünket: ez történik velünk, ha rágózunk!
- Javulnak egyes agyi tevékenységek, beleértve a reakcióidőt, a memóriát, a megértést és a döntéshozatalt.
- A depresszió, a szorongás és a stressz csökken azoknál, akik több mint egy héten át napi rendszerességgel rágóznak.
- Hosszú távon támogatja a feladatra való fókuszálást is, ha rágózunk.
- Segít a fogyásban, mivel édes, ám kevés kalória van benne, valamint a folyamatos rágás azt üzeni az agyadnak, hogy eszel.
- Ha pedig étkezések után cukormentes rágót fogyasztasz, az még a fogaid egészségét is támogathatja.
A fogaknak összességében mégis rosszat tehet
Ez mind nagyszerűen hangzik – de vannak mellékhatásai is a rágó fogyasztásának. Egyrészt a cukormentes változatokban használt édesítőszerek némelyike hasmenést okozhat, és az IBS-szel, azaz irritábilis bélszindrómával küzdők számára sem jó a cukoralkoholok fogyasztása. A cukrot tartalmazó variációk pedig a fogaidat rontják, így ezek rágása sem jelent megoldást.
Fogorvosod ugyanakkor nem csak emiatt javasolja jó eséllyel azt, hogy inkább hanyagold a rágózást, ugyanis ezen túl vannak további hátrányai is annak, ha folyton mozgatod az állkapcsod.
Lehet még vele egyéb gond is
Az állkapocs mozgása a temporomandibuláris ízületekben történik, amelyek füled előtt találhatók, és amelyeket izmok hálózata támogat. Amikor rágsz, azt azért teszed ezen ízület és izmok segítségével, hogy az ételt egyre kisebb darabokra oszd fel. Ha viszont rágózol, akkor azért rágsz, hogy rágj. Ez pedig a normál működésen kívül esik.
Ez túlzott igénybevételt jelent az érintett ízületek, izmok és a fogak számára is, aminek következménye van:
- kattogó ízületek,
- fejfájás,
- állkapocsfájdalom,
- és akár fogtörés is.
Mindezen felül amennyiben ínyproblémákkal küzdesz, még fogaid elveszítésének folyamatát is felgyorsíthatod, ha az esetlegesen már mozgó fogakat extra és felesleges terhelésnek teszed ki a rágó által. Legközelebb inkább gondold végig, tényleg szükség van-e még arra a rágóra is – inkább moss helyette fogat!
