A stroke veszélye már nem csak az időseket érinti, egyre több fiatalnál is előforduló probléma. A világ második leggyakoribb halálozási oka, és a tünetek jelentkezését követően azonnal mentőt kell hívni.
Bizonyára tudod, hogy a stroke súlyos dolog, azonnal mentőt kell hívni, és minden perc számít az agy egészsége szempontjából, a gutaütéstől számítva a kórházi ellátásban való részesülésig. De vajon fel is tudod ismerni a jeleit? Tudod, milyen kockázati tényezői vannak, tehát neked személy szerint mennyire lenne fontos, hogy tisztában légy a jelekkel? És azt tudtad-e, hogy a fiatalabb nőknél olyan szimptómái is lehetnek, amelyek a férfiakra nem annyira jellemzők? Már nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti ez a probléma, a fiatalok körében is egyre gyakoribb, úgyhogy itt az ideje, hogy felfrissítsd stroke-ismereteidet.
Ijesztően gyakori probléma a stroke: egyeseket jobban fenyeget a veszélye
A WHO adatai szerint a stroke számít a világ második vezető halálozási okának és a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok együttesen. A Magyar Stroke Társaság 2017-ben pedig azt írta, hogy Magyarországon „40-50 ezer ember kap évente stroke-ot, 10 percenként kerül egy beteg kórházba stroke miatt, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként Magyarországon minden félórában meghal egy ember. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke-központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében”. Egy frissebb felmérés szerint pedig 2018-ban a halálesetek egyharmadáért volt felelős ischaemiás szívbetegség vagy stroke hazánkban.
A stroke-ot befolyásoló megváltoztathatatlan tényező az életkor (55 év felett egyre nagyobb eséllyel következik be), a nem (85 éves korig a férfiaknál gyakoribb) és az örökletesség (ha a szülőnek volt stroke-ja, a gyereknél nagyobb eséllyel jelenik meg). Azonban egyéb, életvitellel kapcsolatos rizikófaktorokat kiiktathatunk az életünkből:
- magas vérnyomás
- cukorbetegség
- magas koleszterinszint
- nikotin
- egészségtelen táplálkozás
- rendszertelen mozgás
- túlsúly
- pitvari fibrilláció
- szívbetegségek
- túlzott alkoholfogyasztás
- karotisz sztenózis
- hormonpótló terápia
- érrendszeri betegségek
- fogamzásgátló tabletta szedése
- migrén
- alvási apnoe
A stroke tünetei
A kardiológus dr. Nicole Weinberg szerint a nők különösen ki vannak téve a stroke kockázatának a magasabb hormonális szintek miatt. Főleg az ösztrogén terén, ami befolyásolja az erek rugalmasságát, nyúlását-összehúzódását, emiatt azok sérülékenyebbé válnak az artériás disszekcióval (szakadással) és a vérrögökkel szemben. A szakember szerint a stroke kialakulása múlik a genetikán, az életmódbeli döntéseken és a szerencsén is, azonban
amint észrevesszük a jeleit, rögtön tárcsázni kell a mentők számát.
A stroke-nak vannak általános tünetei, amelyek minden nemnél és életkorban jelentkeznek, de van néhány olyan szimptóma is, amelyek főleg nőknél jelentkeznek. Az általános tünetek közé tartozik az arc bénultságérzete, főleg csak az egyik oldalon, ezt követően a kar gyengesége jelentkezik általános ügyetlenséggel, gyengeséggel és a kar- vagy láb koordinációs készségének elvesztésével társulva. A beszédkészségben adódó problémák is idetartoznak: elmosódott szavak, érthetetlen beszéd vagy a beszédkészség teljes elvesztése.
Azonban a stroke néhány jele a nőkre jellemzőbb, vagy náluk gyakoribb az Amerikai Stroke Szövetség szerint:
- Hirtelen eszméletvesztés.
- Hirtelen zavarodottság azt illetően, hogy hol van, mi történik éppen, és a megmagyarázhatatlan drasztikus személyiségváltozás.
- A vertigo érzete, amely émelygéssel és szédüléssel jár.
- Hirtelen roham.
- Hirtelen, kínzó fejfájás.
- Tartós, múlni nem akaró, gyógyíthatatlan csuklás.
Ezeken felül a Magyar Stroke Társaság honlapján további általános fő tünetként említik meg a test féloldali zsibbadását, a beszédértés zavarait, a hirtelen elhomályosuló látást, a kettős látást, a látásélesség gyors csökkenését, az egyensúlyvesztést és a memóriazavart is. Ráadásul azt írják, hogy a stroke-túlélők jelentős részénél komoly problémát hagy maga után a gutaütés: „a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd.”
Szerencsére az életmódbeli változtatások segíthetnek a stroke kockázatának csökkentésében, illetve a megfelelő mennyiségű, jó minőségű alvás, valamint akár a cékla fogyasztása is segíthet ebben.
