Kiderült, nem is olyan extra a leghőbb vágyunk: 6 tévhit az álmodozásról

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mégsem annyira korlátlan a képzelőerőnk, mint tévhiteink sejtetni engedik. A külső tényezők, amelyek körülveszik mindennapjainkat, nagyban befolyásolják álmodozási képességeinket.

A képzeletünknek semmi sem szabhat gátat, ha álmodozásról van szó, a határ a csillagos ég… vagy mégsem. Ha téged kérdeznének, hogy miről szoktál álmodozni, milyennek képzeled el a szebb jövődet, te mit válaszolnál? Annyi pénz szerzése, hogy több nyaralásra tudd vinni a családot? Egy elidegenedett rokonoddal vagy barátoddal szeretnéd újra felvenni a kapcsolatot? Esetleg saját otthonra vágysz, vagy egy nagyobbra? Vagy inkább szeretnél jövedelmező kisvállalkozást indítani az egyik érdeklődési területed mentén? Ugye legalább az egyik példa megközelítette a te álmaid egyikét? Talán mégsem olyan földtől elrugaszkodott dolgokról álmodozunk egy friss kutatás szerint. Két amerikai szociológusprofesszor, Janet M. Ruane és Karen A. Cerulo új értelmet adott kutatási eredményével az álmodozás mibenlétének, ezeket a mítoszokat oszlatták el.

Az álmodozás haszna

Nem feltétlenül szoktunk pozitívan gondolni az álmodozásra. Ha valakire azt mondjuk, hogy olyan álmodozó típus, általában egy kissé megengedő és leereszkedő mosollyal tesszük, nem vesszük őt olyan komolyan, még ha a legnagyobb kedvességgel és szeretettel viseltetünk is a szóban forgó álmodozó felé. Pedig az álmodozásnak temérdek haszna van valójában: csökkenti a stresszt és a szorongást, segít a problémamegoldásban, egyedi módon tornáztatja meg az agyunkat, segít elérni céljainkat, és a kreativitásunkat is fejleszti. Ezek pedig széles körben vágyott készségek, egy 2022-es kutatás szerint a kreativitás a negyedik legvágyottabb mentális erősség, és a helyes stresszkezelés mentális, illetve fizikai egészségünk megőrzése szempontjából is kiemelkedően fontos. 

Álmodozásunkkal kapcsolatos tévhit, hogy minden ember képes ugyanolyan nagyratörő álmokat szőni magának
Fotó: electravk / Getty Images Hungary

Tévhiteink az álmodozásról

Ruane és Cerulo arra keresték a választ, hogy miként álmodoznak az amerikaiak, mely elképzeléseink lehetnek helyesek az álmodozás mibenlétéről, és melyek tévhitek. Azt az eredményt leszámítva, hogy az amerikaiak már nem az „amerikai álmot” hajkurásszák, tehát nem az a többség leghőbb vágya, hogy egy fehér kerítéses házban boldog családot alapítsanak, a többi eredmény nem kultúraspecifikus.

Tévhit 1: Mindenki egyedi dolgokról álmodozik

A felmérésből az derült ki, hogy a szociális lokáció és struktúrák (kor, nem, faji, társadalmi osztály és élethelyzet), amelyekbe beleszületünk, nagyban meghatározzák, miről tudunk álmodozni. A nők optimistább álmodozók, mint a férfiak. Az idősebb generáció merészebb álmokat szőtt a jövőjével kapcsolatban. A faji és társadalmi osztály pedig abba szól bele, hogy pozitív vagy negatív megélése lesz-e valakinek az álmodozással mint olyannal. Majdnem mindenki nagyon részletgazdag, világos és egyéni jellegű álmot osztott meg a kutatókkal, amelyről azt remélték, hogy továbbadhatnak másoknak, ha nem sikerülne megvalósítaniuk. Azonban hiába tették a kidolgozott részletek egyedivé az emberek törekvéseit, mégis nagyon sok átfedés volt közöttük témájukat tekintve, melyeket mindössze 7 kategóriába lehetett sorolni: kaland, karrier, hírnév, vagyon és hatalom, család, emberbaráti tevékenységek és önfejlesztés.

Tévhit 2: Az (amerikai) álmodozás lényegében a felfelé irányuló mobilitás és a siker valamilyen változata

Ruane és Cerulo meglepőnek találták, hogy a nemzeti kultúra értékeivel ellentétben a legtöbb amerikai nem a gazdasági és szociális felemelkedést jelölte meg álmaként. Nagyon kevesen beszéltek a lottó megnyeréséről vagy hírnévszerzésről. Általában véve a fiatalabb korosztályra volt jellemző az anyagi gyarapodás álma, illetve a többség sokkal szerényebb összegek szerzéséről álmodozott, amellyel nem tudnának a milliárdosok közé kerülni. Inkább arra vágytak, hogy a tágabb családot elvihessék nyaralni, vagy hogy az érdeklődési területükhöz kapcsolódó kisvállalkozásba kezdhessenek. Csupán a megkérdezettek szűk köre vágyott a társadalmi elithez tartozásra.

Tévhit 3: Ha álmodozásról van szó, határ a csillagos ég

Azt gondolhatnánk, hogy a képzeletében mindenki teljesen szabadon szárnyal, mindenre képes és nincsen semmi, ami korlátot szabhatna neki. Azonban a felmérés azt mutatta, hogy az emberek rendkívül praktikus, életszerű dolgokról álmodoznak. A legtöbben még azután sem akartak a fantasztikumba hajló vágyakról (pl. megvásárolni az Eiffel-tornyot, vagy megszerezni a lebegés képességét) beszélni, miután a felmérést végző kutatók direkt arra kérdeztek rá, hogy miről álmodoznának szívesen, ha az elbukás esélyét teljesen kivonják a képletből. Azok közül, akik kaphatóak voltak erre a gondolatjátékra, a többségük a fiatalabbak közül került ki. A válaszadók nagyobb része úgy gondolta, hogy fiatalon nyugodtan szőjenek nagyratörő álmokat az emberek, de ahogy idősödik az ember, érdemesebb alább adni ezekből.

Az álmodozás mégsem annyira határtalan, mint ahogyan azt tévhiteink alapján tudni véljük
Fotó: We Are / Getty Images Hungary

Tévhit 4: Az álmodozás terén teljes az esélyegyenlőség

Az a csúnya igazság, hogy még az álmodozásban sem tud megvalósulni a valódi, tiszta és teljes esélyegyenlőség. Nem tud mindenki arról álmodozni, hogy miniszterelnök legyen egy szép napon. Ruane és Cerulo kutatása azt mutatja, hogy a kor, a nem, a faji és társadalmi osztály, illetve az élethelyzet mind olyan tényezők, amelyek behatárolják az emberek álmodozási területét. A férfiak és nők vágyálmai általánosan a tradicionális nemi szerepeket követték, illetve a társadalmi és gazdasági kisebbségek tagjainak álmai jóval szerényebbek voltak. A fiatalabbak kevésbé mertek nagyot álmodni, mint az idősebbek.

Tévhit 5: A szerencsétlen életesemények kitörölhetik az álmainkat, vagy negatív színezetet adhatnak nekik

Meglepő módon sok kihívást jelentő élethelyzet inkább serkentette az álmodozási képességeket, illetve az azok megvalósíthatóságába vetett hitet. A rákkal küzdők például sokkal optimistább és pozitívabb álmodozásról tettek tanúbizonyságot. Olyan terveik voltak, amelyekkel más, hasonló helyzetbe került emberek lelkét támogathatnák, például önsegítő csoportok létrehozásával, vagy motiváló podcastek alapításával. Egy negatív élethelyzet azonban rendkívül aláásta az álmodozási folyamatot. A munkanélküliek nagyobb arányban beszéltek negatívan az álmodozásról, mint az egészségügyi problémákkal küszködők, és sokkal inkább érezték azt, hogy nem képesek megvalósítani álmaikat. Nem csoda, hiszen egy 2015-ös kutatás arra világított rá, hogy a munkanélküliségnek személyiségformáló hatása van, amitől kevésbé nyitott, kevésbé lelkiismeretes és kevésbé kellemes természetű lesz valaki. Tehát a munkanélküliség nem csupán gazdasági állapot, hanem a mentális egészség rombolója is egyben. 

Tévhit 6: A halogatott álmok kiszáradnak, mint mazsola a napon

A válaszadók jelentős többsége azt nyilatkozta, hogy soha sem fogják feladni álmaikat. Még akkor sem, ha jól tudják, hogy nincs álmaik megvalósítására elég idejük, energiájuk vagy erőforrásuk. Azt mondták, az álmok rendkívül fontosak, sőt, elengedhetetlenek az életben, mivel ezek nélkül szürke és értelmetlen lenne a létezés. Sokan még akkor is nagyon hasznosnak találták a tervek szövögetését, ha soha sem sikerülne véghez vinniük az adott álmot. A válaszadók elenyésző része gondolta csupán azt, hogy az álmodozás tévútra terel és visszaüthet.

Összességében tehát Ruane és Cerulo kutatása átformálhatja azt, ahogyan az álmodozásra tekintünk. Eloszlatja azt a naiv ábrándképet, hogy az életben tapasztalt megkülönböztetett bánásmód, amely a szociális helyzetből adódik, nem befolyásolja azt, hogy milyen álmokat mer megengedni magának valaki. Illetve azt is megmutatja, hogy mennyire sok minden köt mégis össze minket, embereket, mennyire hasonló témaköröket tartunk fontosnak az életünkben, amelyek javításáról szívesen álmodozunk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.