Kiderült, nem is olyan extra a leghőbb vágyunk: 6 tévhit az álmodozásról

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mégsem annyira korlátlan a képzelőerőnk, mint tévhiteink sejtetni engedik. A külső tényezők, amelyek körülveszik mindennapjainkat, nagyban befolyásolják álmodozási képességeinket.

A képzeletünknek semmi sem szabhat gátat, ha álmodozásról van szó, a határ a csillagos ég… vagy mégsem. Ha téged kérdeznének, hogy miről szoktál álmodozni, milyennek képzeled el a szebb jövődet, te mit válaszolnál? Annyi pénz szerzése, hogy több nyaralásra tudd vinni a családot? Egy elidegenedett rokonoddal vagy barátoddal szeretnéd újra felvenni a kapcsolatot? Esetleg saját otthonra vágysz, vagy egy nagyobbra? Vagy inkább szeretnél jövedelmező kisvállalkozást indítani az egyik érdeklődési területed mentén? Ugye legalább az egyik példa megközelítette a te álmaid egyikét? Talán mégsem olyan földtől elrugaszkodott dolgokról álmodozunk egy friss kutatás szerint. Két amerikai szociológusprofesszor, Janet M. Ruane és Karen A. Cerulo új értelmet adott kutatási eredményével az álmodozás mibenlétének, ezeket a mítoszokat oszlatták el.

Az álmodozás haszna

Nem feltétlenül szoktunk pozitívan gondolni az álmodozásra. Ha valakire azt mondjuk, hogy olyan álmodozó típus, általában egy kissé megengedő és leereszkedő mosollyal tesszük, nem vesszük őt olyan komolyan, még ha a legnagyobb kedvességgel és szeretettel viseltetünk is a szóban forgó álmodozó felé. Pedig az álmodozásnak temérdek haszna van valójában: csökkenti a stresszt és a szorongást, segít a problémamegoldásban, egyedi módon tornáztatja meg az agyunkat, segít elérni céljainkat, és a kreativitásunkat is fejleszti. Ezek pedig széles körben vágyott készségek, egy 2022-es kutatás szerint a kreativitás a negyedik legvágyottabb mentális erősség, és a helyes stresszkezelés mentális, illetve fizikai egészségünk megőrzése szempontjából is kiemelkedően fontos. 

Álmodozásunkkal kapcsolatos tévhit, hogy minden ember képes ugyanolyan nagyratörő álmokat szőni magának
Fotó: electravk / Getty Images Hungary

Tévhiteink az álmodozásról

Ruane és Cerulo arra keresték a választ, hogy miként álmodoznak az amerikaiak, mely elképzeléseink lehetnek helyesek az álmodozás mibenlétéről, és melyek tévhitek. Azt az eredményt leszámítva, hogy az amerikaiak már nem az „amerikai álmot” hajkurásszák, tehát nem az a többség leghőbb vágya, hogy egy fehér kerítéses házban boldog családot alapítsanak, a többi eredmény nem kultúraspecifikus.

Tévhit 1: Mindenki egyedi dolgokról álmodozik

A felmérésből az derült ki, hogy a szociális lokáció és struktúrák (kor, nem, faji, társadalmi osztály és élethelyzet), amelyekbe beleszületünk, nagyban meghatározzák, miről tudunk álmodozni. A nők optimistább álmodozók, mint a férfiak. Az idősebb generáció merészebb álmokat szőtt a jövőjével kapcsolatban. A faji és társadalmi osztály pedig abba szól bele, hogy pozitív vagy negatív megélése lesz-e valakinek az álmodozással mint olyannal. Majdnem mindenki nagyon részletgazdag, világos és egyéni jellegű álmot osztott meg a kutatókkal, amelyről azt remélték, hogy továbbadhatnak másoknak, ha nem sikerülne megvalósítaniuk. Azonban hiába tették a kidolgozott részletek egyedivé az emberek törekvéseit, mégis nagyon sok átfedés volt közöttük témájukat tekintve, melyeket mindössze 7 kategóriába lehetett sorolni: kaland, karrier, hírnév, vagyon és hatalom, család, emberbaráti tevékenységek és önfejlesztés.

Tévhit 2: Az (amerikai) álmodozás lényegében a felfelé irányuló mobilitás és a siker valamilyen változata

Ruane és Cerulo meglepőnek találták, hogy a nemzeti kultúra értékeivel ellentétben a legtöbb amerikai nem a gazdasági és szociális felemelkedést jelölte meg álmaként. Nagyon kevesen beszéltek a lottó megnyeréséről vagy hírnévszerzésről. Általában véve a fiatalabb korosztályra volt jellemző az anyagi gyarapodás álma, illetve a többség sokkal szerényebb összegek szerzéséről álmodozott, amellyel nem tudnának a milliárdosok közé kerülni. Inkább arra vágytak, hogy a tágabb családot elvihessék nyaralni, vagy hogy az érdeklődési területükhöz kapcsolódó kisvállalkozásba kezdhessenek. Csupán a megkérdezettek szűk köre vágyott a társadalmi elithez tartozásra.

Tévhit 3: Ha álmodozásról van szó, határ a csillagos ég

Azt gondolhatnánk, hogy a képzeletében mindenki teljesen szabadon szárnyal, mindenre képes és nincsen semmi, ami korlátot szabhatna neki. Azonban a felmérés azt mutatta, hogy az emberek rendkívül praktikus, életszerű dolgokról álmodoznak. A legtöbben még azután sem akartak a fantasztikumba hajló vágyakról (pl. megvásárolni az Eiffel-tornyot, vagy megszerezni a lebegés képességét) beszélni, miután a felmérést végző kutatók direkt arra kérdeztek rá, hogy miről álmodoznának szívesen, ha az elbukás esélyét teljesen kivonják a képletből. Azok közül, akik kaphatóak voltak erre a gondolatjátékra, a többségük a fiatalabbak közül került ki. A válaszadók nagyobb része úgy gondolta, hogy fiatalon nyugodtan szőjenek nagyratörő álmokat az emberek, de ahogy idősödik az ember, érdemesebb alább adni ezekből.

Az álmodozás mégsem annyira határtalan, mint ahogyan azt tévhiteink alapján tudni véljük
Fotó: We Are / Getty Images Hungary

Tévhit 4: Az álmodozás terén teljes az esélyegyenlőség

Az a csúnya igazság, hogy még az álmodozásban sem tud megvalósulni a valódi, tiszta és teljes esélyegyenlőség. Nem tud mindenki arról álmodozni, hogy miniszterelnök legyen egy szép napon. Ruane és Cerulo kutatása azt mutatja, hogy a kor, a nem, a faji és társadalmi osztály, illetve az élethelyzet mind olyan tényezők, amelyek behatárolják az emberek álmodozási területét. A férfiak és nők vágyálmai általánosan a tradicionális nemi szerepeket követték, illetve a társadalmi és gazdasági kisebbségek tagjainak álmai jóval szerényebbek voltak. A fiatalabbak kevésbé mertek nagyot álmodni, mint az idősebbek.

Tévhit 5: A szerencsétlen életesemények kitörölhetik az álmainkat, vagy negatív színezetet adhatnak nekik

Meglepő módon sok kihívást jelentő élethelyzet inkább serkentette az álmodozási képességeket, illetve az azok megvalósíthatóságába vetett hitet. A rákkal küzdők például sokkal optimistább és pozitívabb álmodozásról tettek tanúbizonyságot. Olyan terveik voltak, amelyekkel más, hasonló helyzetbe került emberek lelkét támogathatnák, például önsegítő csoportok létrehozásával, vagy motiváló podcastek alapításával. Egy negatív élethelyzet azonban rendkívül aláásta az álmodozási folyamatot. A munkanélküliek nagyobb arányban beszéltek negatívan az álmodozásról, mint az egészségügyi problémákkal küszködők, és sokkal inkább érezték azt, hogy nem képesek megvalósítani álmaikat. Nem csoda, hiszen egy 2015-ös kutatás arra világított rá, hogy a munkanélküliségnek személyiségformáló hatása van, amitől kevésbé nyitott, kevésbé lelkiismeretes és kevésbé kellemes természetű lesz valaki. Tehát a munkanélküliség nem csupán gazdasági állapot, hanem a mentális egészség rombolója is egyben. 

Tévhit 6: A halogatott álmok kiszáradnak, mint mazsola a napon

A válaszadók jelentős többsége azt nyilatkozta, hogy soha sem fogják feladni álmaikat. Még akkor sem, ha jól tudják, hogy nincs álmaik megvalósítására elég idejük, energiájuk vagy erőforrásuk. Azt mondták, az álmok rendkívül fontosak, sőt, elengedhetetlenek az életben, mivel ezek nélkül szürke és értelmetlen lenne a létezés. Sokan még akkor is nagyon hasznosnak találták a tervek szövögetését, ha soha sem sikerülne véghez vinniük az adott álmot. A válaszadók elenyésző része gondolta csupán azt, hogy az álmodozás tévútra terel és visszaüthet.

Összességében tehát Ruane és Cerulo kutatása átformálhatja azt, ahogyan az álmodozásra tekintünk. Eloszlatja azt a naiv ábrándképet, hogy az életben tapasztalt megkülönböztetett bánásmód, amely a szociális helyzetből adódik, nem befolyásolja azt, hogy milyen álmokat mer megengedni magának valaki. Illetve azt is megmutatja, hogy mennyire sok minden köt mégis össze minket, embereket, mennyire hasonló témaköröket tartunk fontosnak az életünkben, amelyek javításáról szívesen álmodozunk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.