Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ókori Egyiptom óta nem példa nélküli, hogy a szerelmes férfi érzései kifejezésére gyűrt ajándékoz szíve választottjának, de azóta sokat változtak az anyagok, a divatok és a gyűrű jelentése. Fölösleges és rongyrázó külsőség a drágakövekkel kirakott jegygyűrű, vagy tényleg az örök szerelem szimbóluma?
Sok férfi nem igazán viseli, vajon attól fél, hogy elveszíti, feleslegesnek tartja, kényelmetlen, vagy más oka van rá? Ez természetesen rosszul is eshet a másik félnek, mert azt a benyomást keltheti, hogy nem akarja felvállalni köteléküket. Hogy valóban van-e ilyen szándék a karikagyűrűt nem viselő férjekben, azt igazán őszintén csak ők tudhatják, de az világosan megfigyelhető, hogy a férjezett hölgyek nagyobb arányban viselik a házasságukat jelképező gyűrűt a ceremónia után is, mint a nős férfiak. A nőkhöz persze eleve közelebb áll, hogy ékszereket viseljenek, és persze az is lehet, hogy a férfiak még nem szoktak hozzá ehhez a trendhez, mert az, hogy ők is karikagyűrűt hordanak, nem is olyan régi hagyomány.
- Az ókori Egyiptomban gyűrűvel kísért szerelmi vallomás még messze nem az ujjra húzható ékszer értéke miatt volt fontos a feleknek, mivel az i. e. 4000 körüli romantikus gesztusként ajándékozott gyűrű még mindenféle természetes anyagok összeeszkábált eredménye volt, mint a bőr vagy a rostok.
- Nagy Sándor hódításai aztán idecipelték a karikagyűrű viselésének tradícióját. Ráadásul ez a gyűrű már fémből készült, igaz, eleinte vasból, s csak később aranyból vagy ezüstből. Mindenesetre már ekkor megjelent a kedves szokás, hogy a gyűrű belső felületébe érzelmes üzenetet véssenek. Ez a romantikus vonás a mai trendekben újra visszaköszön.
- A középkorban inkább a nők hordtak cifra és költséges gyűrűkölteményeket, de csak míg az egyház meg nem elégelte ezt. A 13. századtól, a cicomás női ékszerek betiltása után a puritánabb gyűrűk viselését kultiválták, azok viszont már sokszor a férfiujjakon is feltűntek.
- Volt idő, amikor egy „jegykendővel” elég volt jelezni a házasulási szándékot, de a 19. századra újra begyűrűzött a gyűrűzés szokása. Ami már durvább, hogy a lányok több kérőtől is kaphattak ilyet, persze csak ezüstből, esetleg apró kövekkel, néha szív alakút, s ezeket viselték, míg a legelszántabb pasas meg nem unta a gyűrűtobzódást, és le nem váltotta saját ezüst stipi-stopi játékszerét egy komolyabb, értékesebb fémből készült csecsebecsére. Akkor a többi kis ezüstfoglaló mehetett a levesbe.
- A 20. század újítása, hogy a karikagyűrűt a pár az esküvőn húzza egymás ujjára. Azóta dívik a szokás, hogy eljegyzéskor egy köves gyűrűt kap a menyasszony, majd a szertartáson mindketten felhúzzák friss házastársuk gyűrűsujjára házasságuk szimbólumát, amelyet korábban általában együtt választanak.
- Noha ma már ez a piac is rendkívül változatossá vált, és megjelentek a szögletes formák is, a hagyományos kerek gyűrű önmagába visszavezető végtelen alakja a szerelem halhatatlanságát hivatott jelképezni.
Melyik kézen mikor?
Régóta élt az a szemlélet, miszerint a bal kéz gyűrűsujja a megfelelő hely a karikagyűrű viselésére, arra való tekintettel, hogy egy éren keresztül innen egyenes út vezet a szívhez, vagyis a szerelem és az érzelmek szervéhez.
Ezzel néhányan nem tudnak azonosulni, mivel a jobbkezesek esetében ez a kéz sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve, így a gyűrű sincs kímélve cseppet sem. Akik ezt a nézetet osztják, odáig mennek, hogy balkezeseknek a jobb kézen, jobbkezeseknek a bal kézen történő karikagyűrű-villantást javasolják.
Egyébként az sem teljesen szerencsés, hogy menyegző előtt egyik, majd utána másik kézen hordatik az ékszer, tudniillik a két kéz azonos ujjai sem megegyező méretűek, ami tehát passzol méretben az egyik oldalon a gyűrűsujjra, az a legritkább esetben lesz komfortos méret a másik kéz ugyanazon ujján.
Annyi bizonyos, ma már a jegyben járók hordják inkább a házasságkötésig a bal oldalon a gyűrűt, s ez az esküvő után átkerül általában a jobb kéz gyűrűsujjára.
Akik nagyon nem sajnálták a rávalót:
- Liz Taylor kapott egy figyelemreméltóbb példányt vőlegényétől, az akkoriban a legjobban fizetett férfiszínészek között számontartott Richard Burtontől. A smaragdokkal és gyémántokkal kirakott darab évtizedekkel későbbi aukciós értékesítésekor, a legendás színésznő halála után majdnem 9 millió dolláros bevételt jelentett értékesítőjének.
- Brad Pitt hét év és hat gyerek után kérte meg Angelina Jolie kezét egy olyan jegygyűrűvel, melyet barátjával, Robert Procop ékszerésszel együtt közösen terveztek a színésznő ízléséhez mérten. Pitt már gyakorlott volt e téren, Jennifer Aniston eljegyzési ékszerére ennél jóval többet költött – mint egyesek azt tudni vélik –, és akkor is szakember segítségét kérte, Silvia Damianiét, a design elkészítéséhez. Ma már tudjuk, egyik sem vált be tökéletesen.
- Minden idők egyik leggálánsabb vőlegénye Marc Anthony lehetett 4 millió dollárt érő, 8,5 karátos kék gyémánt gyűrűjével. Ő is hiába nyúlt olyan mélyen a zsebébe, bár JLo azután is örömmel viselte a jeles kis darabot, amikor Marcból már csak a gyűrű maradt a díva testközelében.
- Természetesen Paris Hilton is a rekorder ötös fogatában van a méregdrága jegyajándék tekintetében.
- Beyoncé eljegyzési gyűrűje, amelyet Jay-Z ajándékozott neki, olyan valószínűtlenül nagy ahhoz, hogy igazi legyen, hogy ha nem tudnánk, hogy a valaha volt legdrágább jegyajándékok egyikéről van szó, el sem hinnénk, hogy 5 millió dollárt ér.
De szögezzük le, sem a forma, sem a gyűrű anyaga, sem az ára nem olyan fontos, mint a mögötte álló érzelmek.
