Mit tehetünk, ha a szomszédaink megkeserítik az életünket? Van hivatalos ügyintézési mód rossz szomszédság esetére? Hova fordulhatunk panasszal? Szerencsére van megoldás erre a helyzetre is.
Mindannyian tudjuk, hogy a jó szomszédság létfontosságú ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan érezzük magunkat lakhelyünkön. Ha viszont szomszédságunkban olyan lakó él, aki így vagy úgy, de megkeseríti mindennapjainkat, az sokszor fejtörésre adhat okot. Rémálmainkban jöjjön elő egy rossz szomszéd, még akkor is, ha az egy rövid távú, Airbnb-s bérlő. Nem szólhatunk bele, hogy ki lakjon mellettünk. Akkor viszont mit tehetünk?
Ismered a tulajt?
Képzeld el, hogy a szomszédságodban egy olyan Airbnb-s ház van, melyet mindig mások bérelnek, és ezek a random szomszédok rosszabbnál rosszabbak. Ha hangosan buliznak, ha rombolják a környezetet, akkor muszáj szóba hozni a problémákat. A legjobb az, ha magát a tulajt keressük fel panaszainkkal.
Ha viszont fogalmad sincs, hogy valójában kié a szomszédos ingatlan, megpróbálhatod felvenni a kapcsolatot a házigazdával, akár az Airbnb-n keresztül is, ha van regisztrált fiókod, vagy megpróbálhatsz kapcsolatba lépni az Airbnb ügyfélszolgálatával. De a legtöbb esetben egy ilyen jellegű rövid távú bérlés esetén senkinek nem a konfliktusok keresése a cél, így sokszor elég, ha csak kedvesen felhívjuk az új bérlők figyelmét arra, hogy mások is laknak a környéken, és bármit is terveznek, erre legyenek tekintettel.
Csekkoljuk a szabályokat
Ha az Airbnb házigazdáját nem különösebben érdeklik az aggodalmaid, nyíltan ellenséges viselkedést mutat, sok üres ígéretet vagy egyenesen hazugságot mondott neked a bérlőkkel vagy a lakással kapcsolatban, a következő lépés az, hogy végezz egy kis kutatást ez ügyben. Országszerte egyre több jogszabály van, melyeknek célja, hogy észszerű keretek közt szabályozza az Airbnb-házigazdákat és bérlőiket. E törvények némelyike korlátozza, hogy egy évben hány napot bérelhetnek ki a bérlők a házigazda ingatlanában. Ezenkívül
sok önkormányzat megköveteli, hogy az Airbnb-házigazdák a kiadásra vonatkozó hivatalos engedéllyel rendelkezzenek, vagy regisztrálják ingatlanjaikat, így nem nehéz utánajárni a tulaj kérdésének.
Vedd fel a kapcsolatot a rövid távú bérleti problémákkal kapcsolatban
Ha valódi alapokon nyugvó információink vannak egy kiadott ingatlannal kapcsolatban, és békésen szeretnénk rendezni az esetlegesen felmerülő összes konfliktust, itt az ideje, hogy telefonon vagy e-mailen próbáljuk rendezni a problémát, ha személyesen kudarcot vallottunk.
Ha a házigazda különösen sérti a szabályokat, a következő lépés lehet a helyi rendőrség hívása és a zajpanaszok benyújtása, de lehetőleg ne ezzel indítsunk.
Ha viszont nem járunk sikerrel, és minden más kudarcot vall, fontoljuk meg a feljelentést. Drasztikus konfliktuskezelési fajta, de ha tényleg nagy a probléma, ami a szép kérés ellenére is tartósan fennáll, akkor majd a törvény segítő kezet nyújt.
Így ha pokoli a helyzet a szomszédságodban, akkor sem kell kétségbeesned, mert van kiút.
Szabad-e bérelni?
Felmerülhet azonban egy másik problématípus is. Az Airbnb sok esetben ugyanis az illegális bérbeadásokból profitál, amelyek bérletidíj-növekedést okoznak, csökkentik a lakáskínálatot és súlyosbíthatják a szegregációt is. Így könnyen bukkanhatunk törvénybe ütköző bérbeadásokkal is ezen a területen. Ennek megakadályozásának érdekében,
egyre több helyen limiteket vezetnek be a lakások bérbeadására vonatkozóan,
mely a különböző országokban így alakul jelenleg.
Rövid távú bérleti korlátozások az egész világon
Amszterdam: A teljes lakásbérlet évi 60 napra korlátozódik, és a tervek szerint ez még a felére csökken majd.
Barcelona: A rövid távú bérlést hivatalosan engedélyeztetni kell, de nem szívesen adnak ki új engedélyeket.
Berlin: A bérbeadóknak engedélyre van szükségük, hogy lakóhelyük minimum 50%-át bérelhessék rövid időre tőlük.
London: Rövid távú bérlet áll rendelkezésre az egész otthonra, évi 90 napra korlátozva.
Palma de Mallorca: A polgármester bejelentette a rövid távú lakásbérlés betiltását.
New York: Általában illegális a lakások bérbeadása 30 egymást követő napra vagy kevesebbre, kivéve, ha a házigazda jelen van.
Párizs: A rövid távú bérlés évi 120 napra van korlátozva.
San Francisco: A házigazdáknak cégbejegyzési és rövid távú bérleti igazolást kell beszerezniük. A teljes ingatlan bérbeadása évi 90 napra korlátozódik.
Szingapúr: A minimális bérleti időszak hat egymást követő hónap állami lakások esetében.
Tokió: A lakásmegosztást csak 2017-ben legalizálták. Évente 180 napon belül kell lennie.
Így ha a te szomszédságodban egy Airbnb-s kiadott lakás áll, és nem vagy túl jóban a tulajjal, nem árt tudnod, hogy az év összes napján nagy valószínűséggel nem is adhatja ki a lakást, így ha mégis ezt látod, az már gyanúra adhat okot, hogy itt valami nincs rendben, és érdemes utánajárni. Illetve azt sem árt észben tartani, hogy az Airbnb-s lakások jó oldala, hogy a rövid távú bérlések miatt nem engedélyezett azokon jelentős átalakítás, fúrás, felújítás vagy egyéb nagyobb zajjal járó folyamat a bérlők részéről. Ha ezt tapasztalod, azonnal értesítsd a lakás tulaját!
És mi a helyzet nálunk?
Hazánkban jelenleg nagyjából 6000 lakás fut az Airbnb rendszere alatt (korábban több volt, a járvány erre is hatással volt), és a Covid miatt azon típusú lakásokra is lett igény, melyek a járvány előtt nem voltak túl kelendőek. (Egyszerűbb berendezésű, „nagymamás” lakások). Magyarországon egyelőre nem vezettek be olyan korlátozásokat, amelyek éves szinten 90 vagy 120 napban maximalizálnák a vendégéjszakák számát, ahogy például Londonban vagy Párizsban történt, de hosszú távon ilyen típusú szigorításokkal is érdemes kalkulálni. Az állam hazánkban az önkormányzatok kezébe helyezi az Airbnb-lakáskiadás szabályozását, akik igyekeznek a lakók és a vendégek közötti konfliktusokat rendezni. Emellett szükséges a társasház hozzájárulására is ahhoz, hogy engedélyt lehessen szerezni. Fontos még tudni, hogy a kereskedelmi szálláshely szolgáltatása adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül az áfatörvény értelmében, tehát bejelentkezési kötelezettséggel jár. Adószám kiváltása kötelező, adószám nélkül ezt a tevékenység nem folytatható, a szállásadót pedig az általa nyújtott szolgáltatás után adófizetési, bevallási és számlaadási kötelezettség terheli. A 383/2020. számú kormányrendelet értelmében a szállásadóknak regisztrálniuk kell vendégfogadási tevékenységüket a Magyar Turisztikai Ügynökség által működtetett Nemzeti Turisztikai Adatközponton (NTAK) keresztül.
