Sokan egészségük miatt, mások lelkiismereti okokból döntenek úgy, hogy korlátozzák vagy teljesen hanyagolják a húsfogyasztást. Számos kutatás bizonyította, mennyire hatásosak a növényi alapú étrendek a szívproblémák, a diabétesz és más betegségek megelőzésében – nem véletlen, hogy a dietetikusok előszeretettel ajánlják például a mediterrán étrendet vagy a DASH-diétát. Az Oxford Egyetem kutatóinak szeptemberben publikált tanulmánya azonban nem várt veszélyekre hívja fel a figyelmet – számol be a Harvard Medical School.
Nem csak előnyei vannak a növényi étrendnek
A tudósok egy ötvenezer fős mintát vettek alapul – a benne szereplő alanyok egészségi állapotáról és táplálkozási szokásairól két évtizeden keresztül gyűjtöttek adatokat más szakemberek. Az eredmények nagyrészt igazolták a növényi étrendek előnyeiről eddig gondoltakat, egy téren azonban meglepő dologra világítottak rá.
Azok körében, akik a növények mellett csak halételeket fogyasztanak (peszketáriánus étrend), 17 százalékkal alacsonyabb a szívbetegség előfordulási aránya, a teljesen vegetáriánus étrenden élőknél pedig már 22 százalék ez a szám. A stroke aránya viszont 20 százalékkal gyakoribb volt a vegetáriánusok körében, mint az átlag esetében. A peszketáriánusoknál nem volt megfigyelhető hasonló eltérés. A kutatók különválasztották a stroke két típusát, a jóval gyakrabban előforduló iszkémiás stroke-ot és az agyi infarktust. A vegetáriánusok esetében az utóbbi esetek száma volt feltűnően nagyobb.
Ne hamarkodjuk el a dolgot
A tanulmányt kommentálók azonban fontosnak tartják felhívni a figyelmet annak hiányosságaira. A vizsgálat kizárólag megfigyelésen alapult, vagyis egy kisszámú embercsoport körében tapasztalt összefüggésekből következtetett. Nem vett figyelembe más egészségi és társadalmi tényezőket – lehetséges például, hogy a vegetáriánusok épp azért választották ezt az étrendet, mert családjukban gyakori a stroke előfordulása, ami azt jelenti, ők maguk is nagyobb hajlamot hordoznak a betegségre.
Az alanyok saját maguk számoltak be a kérdezőknek táplálkozási szokásaikról, továbbá a vizsgált személyek többsége azonos földrajzi régióból és társadalmi közegből származott. Illetve a kutatók nem tettek különbséget a vegetáriánusok és a vegánok (vagyis a minden állati eredetű táplálékot elhagyók) között. Az is lehetséges, hogy az eltérések oka nem az, hogy mit esznek az egyes személyek, hanem az, hogy mit nem fogyasztanak (például nem esznek vörös húst).
Nem szabad tehát idő előtt és komolyabb bizonyítékok hiányában elátkozni a növényi étrendet. A húsfogyasztás korlátozásának vagy mellőzésének valóban lehetnek negatív egészségi hatásai – például csökkennek vagy kiesnek azok a vitaminok, fehérjék, ásványi anyagok, amiket a húsból nyer a szervezet, ezek többségét viszont a megfelelő étrend összeállításával növényi táplálékból is pótolni lehet. Érdemes dietetikus tanácsát kérni, mielőtt étrendváltásra szánod el magad.
