A Harvard Health Publishing szerzője, Kathy McManus dietetikus lerántja a leplet öt olyan táplálékról, amely napjainkban divatosnak számít, de valójában korántsem annyira hasznosak, mint azt gondoljuk.
1. Vitaminos víz
A boltban kapható, vitaminokkal és ásványi anyagokkal (B-, C-, E-vitaminnal, magnéziummal, kalciummal, káliummal) dúsított vizek egyáltalán nem tartalmaznak olyan mennyiséget ezekből a hasznos tápanyagokból, ami érdemi különbséget jelentene a sima vagy az ásványvízhez képest. A felnőttek számára ajánlott napi káliummennyiség például 4700 mg, a vitaminos vizekben pedig kb. 10 mg-nyi adag található, azaz elenyésző mennyiség. Ezek a vizek ráadásul tele vannak hozzáadott cukorral, így ha nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, azzal jól felemeljük a vércukorszintünket és növeljük az elhízás esélyét. Sokkal egyszerűbb és egészségesebb, ha inkább egy szelet naranccsal, citrommal vagy néhány szem áfonyával bolondítjuk meg a vizünket.
2. Kókuszolaj
A kókuszolaj – vagy kókuszzsír – a reklámok szerint segít a szívbetegség megelőzésében, élesíti az elmét, segíti az emésztést és más pozitív hatásai is vannak. Ezekre azonban semmiféle bizonyíték nincs. Ellenkezőleg: a kókuszzsír 82-90 százalékban tartalmaz telített zsírsavakat, amelyekről tudjuk, hogy elősegítik a szív- és érrendszeri problémák és a stroke kialakulását.
Az igaz, hogy egyes kutatások úgy találták, hogy a kókuszolajban található laurinsavnak köszönhetően növekszik a szervezet jó, HDL-koleszterin-szintje, más vizsgálatok szerint viszont a rossz, LDL-koleszterin mennyiségét ugyanúgy gyarapítja. Ezért használj inkább repce- vagy olívaolajat a főzéshez, a kókuszzsírt pedig inkább tartogasd különleges fogásokhoz, például thai receptekhez.
3. Gluténmentes ételek
A lisztérzékenyek, vagyis gluténintoleranciában szenvedők számára alapvető, hogy gluténmentes táplálékot fogyasszanak, mindenki más azonban nyugodtan hanyagolhatja ezeket. Többségük ugyanis – például a különböző gluténmentes kekszek vagy puffasztott rizsek – rizzsel vagy burgonyakeményítővel helyettesítik a hagyományos gabonákat, ezeknek a nagy mennyiségű fogyasztása pedig növeli a vércukorszintet.
Másrészt pedig a teljes kiőrlésű gabonákról jól tudjuk, hogy kifejezetten jót tesznek az egészségünknek, szóval ha nem kell feltétlenül gluténmentesen étkeznünk, akkor ne tegyük.
4. Desszerthummusz
A hummusz, azaz a csicseriborsókrém többek közt fehérjében, vitaminokban és telítetlen zsírsavakban is gazdag – ezzel nincs is baj. Itthon nem is igen lehet másfajtát kapni, de mivel külföldön egyre elterjedtebbek az ízesített, édes, desszertként kapható hummuszok, nem kétséges, hogy hamarosan nálunk is meg fognak jelenni. Jó, ha tudjuk, hogy a csokis, mangós vagy ehhez hasonló hummuszok a klasszikushoz képest jóval több telített zsírsavat és hozzáadott cukrot tartalmaznak, szóval ne is szokjunk rájuk. Jobban járunk, ha néhány szem eperrel vagy más gyümölccsel ízesítjük a csicserikrémet, ha éppen édesen akarjuk enni.
5. Ganoderma-italok
Kávézókban és éttermekben egyre gyakrabban találkozhatunk olyan kávéval, teával vagy turmixokkal, amelyek gyógygombakivonatot tartalmaznak, esetleg gombaporral szórják meg őket. Egyes források szerint a ganoderma, más néven pecsétviaszgomba kivonata ellensúlyozza a koffein feszültségkeltő hatását, segíti az emésztést és az agyműködést, energetizál, és az immunrendszernek is jót tesz.
Bár a különféle gombák valóban tartalmaznak hasznos növényi vegyületeket, ún. fitokemikáliákat, amelyek segítenek a szervezetnek a rák elleni harcban, valamint megóvják a sejteket a károsodástól, a ganodermás italok egészségre gyakorolt hatásai kétségesek: igazából nem is tudjuk pontosan, milyen hatásaik vannak, mert nincsenek rá komoly kutatások. Nyugodtan ízesítsd fahéjjal vagy más fűszerekkel a kávédat vagy teádat, de tudd, hogy ezek a kellemes ízélményen kívül más előnyöket nem igazán kínálnak.
