Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb eredmények szerint a bizonyos genetikai variánsokkal rendelkező nők esetében egyes hormonalapú fogamzásgátlók nem nyújtanak kellő védelmet a nem kívánt terhességgel szemben.
Majdnem mindannyiunknak van legalább egy olyan ismerőse, aki védekezés mellett esett teherbe. De mi áll a jelenség hátterében? A legfrissebb eredményekről a ScienceAlert számolt be.
Egy bizonyos gén növeli a kockázatot
A legújabb kutatások eredményei szerint a bizonyos genetikával rendelkező nők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy egyes hormonalapú fogamzásgátlók használata mellett esnek teherbe. „Ez az első alkalom, hogy a genetikát összefüggésbe hoztuk a fogamzásgátlással” – mondja Aaron Lazorwitz szülész-nőgyógyász.
Lazorwitz és csapata 350 termékeny nőt vizsgált, hogy meghatározzák, a genetikai jellemzők befolyásolják-e a bőr alá ültethető fogamzásgátló hatékonyságát. Bár itthon egyelőre kevésbé elterjedtek az ilyen eszközök, de a legtöbb bőr alá ültethető fogamzásgátló etonogesztrelt, egy szintetikus progeszteron hormont tartalmaz, amelyet folyamatosan ad le a véráramba. Ez természetes módon akadályozza meg az ovulációt.
A kísérletben a résztvevők 12-36 hónapig viselték az implantátumot, ez idő alatt pedig a vérmintáikat vizsgálták. Sikerült megállapítani, hogy a testtömegindex és az implantátum használatának időtartama összefüggésben van az etonogesztrel koncentrációjával. Emellett a csapat három genetikai variánst is felfedezett, amelyek szintén kapcsolódtak hozzá.
A három közül az egyik az úgynevezett CYP3A7*1C gén, amellyel a kísérletben részt vevő nők több mint 5 százaléka rendelkezett. Ez a gén általában a magzatokban aktív, de a születést megelőzően kikapcsol. Néhány esetben azonban ez a gén továbbra is működik, ez pedig a CYP3A7 nevű enzim kifejeződését eredményezi, amely megváltoztathatja a szteroid hormon metabolizmusát. Ez lehet az oka annak, hogy egyes nők a fogamzásgátló használata mellett is teherbe esnek, hiszen az enzim az esetek bizonyos részében lebontja azokat a hormonokat, amelyek a fogamzásgátlást biztosítanák. Ez hatalmas előrelépés a jelenség feltárásában, azonban a kutatók szerint fontos hangsúlyozni a további vizsgálatok jelentőségét ahhoz, hogy teljes mértékben megismerjék a kiváltó okokat.
Egyelőre nincs ok az aggodalomra
„Szeretnénk megnyugtatni a nőket, hiszen a most kapott eredmények egyelőre nem indokolják, hogy bármilyen vizsgálatnak vessék alá magukat, vagy változtassanak az általuk használt fogamzásgátló módszeren” – hívja fel a figyelmet Lazorwitz. „A jövőben több nőt kell megvizsgálnunk, és össze kell hasonlítani a kapott eredményeket más fogamzásgátló módszerek, például a tabletta hatékonyságával.”
Míg azok a CYP3A7*1C génnel rendelkező nők, akik tablettát szednek, elméletileg nagyobb terhességi kockázattal is szembesülhetnek, a legtöbb fogamzásgátlót alkalmazó nőnek nincs oka az aggodalomra. „A legtöbb esetben az implantátum több mint elég extra hormonnal rendelkezik ahhoz, hogy az egyéni genetikai jellemzők ne befolyásolják annak működését” – állítja a szülész-nőgyógyász, aki hozzáteszi: „a spirált használó nőknek sincs okuk aggodalomra, hiszen az eszköz kizárólag a méhben fejti ki hatását, így annak működését nem befolyásolják más, a szervezetben található hormonok”.
Egyelőre tehát túl korai lenne kijelenteni, hogy ennek a genetikai variánsnak a hordozói nagyobb eséllyel esnek teherbe a hormonalapú fogamzásgátlók használata mellett, mivel az eszköz működése jóval túlmutat ezen a vizsgálaton. Azonban az eredmények szerint mégis úgy tűnik, hogy a gén nagyobb terhességi kockázatot jelent – még akkor is, ha még nem tudják a kutatók számszerűsíteni a valószínűséget.
Ezek a megállapítások viszont határozottan indokolják a további vizsgálatokat, különösen azért, mert már bizonyíték van arra, hogy ugyanazok a fogamzásgátlók nem azonos hatékonysággal működnek. Emellett többet kell megtudnunk a különböző genetikai változatokról is.
Ahelyett, hogy a fogamzásgátló használata ellenére teherbeeső nőket hibáztatjuk, érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani olyan dolgokra, mint például a genetika, aminek segítségével személyre szabott kezelésben részesülhetnek a nők.
