Hatalmas terhet visz az a család vagy az a párkapcsolat, ahol az egyik fél valamiért az önpusztítás csapdájában vergődik. A hozzátartozók számára is nagyon nehéz. Mivel érdemes, és mivel nem érdemes próbálkozni, hogy segítsünk a szerettünkön?

A jelenség jóval gyakoribb, mint hinnénk. Nálunk, Magyarországon az alkoholizmus a legdurvább, de önpusztító viselkedés lehet a drogfüggőség, vagy bármilyen függőség, az evészavar, de akár a veszélyes élmények mértéktelen hajszolása is.

Általában a környezet sokkal előbb észreveszi, hogy baj van, mint maga az önpusztító életmódot folytató ember. Ők igyekeznek bagatellizálni a dolgot, tagadják a helyzet súlyosságát, okos érvekkel megindokolják, hogy miért volt éppen most, éppen szükség arra a nyolcadik pohárra, mentegetik a viselkedésüket. A hazudozás, a káros viselkedésük titokban folytatása is gyakori. Mindez visszatérően nagy krízisekhez, veszekedésekhez, kölcsönös vádaskodásokhoz vezet.

Aki nem függő, hanem a partnere, rokona, barátja a függőnek, az megtapasztalja, hogy milyen erős a késztetés, hogy segítsen rajta. Ezek a segítő akciók és lelkére beszélések ritkán járnak sikerrel. A hozzátartozó maga is felül egy érzelmi hullámvasútra, amin a másik állapota miatti szorongás, düh és tehetetlenség szakadékait váltja a sajnálat, szeretet és remény dombja, hogy aztán újra a csalódás következzen. Ha a környezetedben olyan ember él, aki valamivel pusztítja önmagát, akkor nagyon fontos értened, hogy nem áll hatalmadban megváltoztatni a viselkedését, amíg ő nem áll készen, akármennyire is igyekszel.

Neki sem jó, de én is belerokkanhatok...

Az ilyen, önmagának ártó viselkedések hátterében korábbi lelki sérülések, be nem gyógyult, fel nem dolgozott sebek rejlenek, melyek hatása erősebb minden másnál. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az önpusztító szerettünknek nincs szüksége a szeretetünkre, és nem segít neki, ha mellette állunk. Csak általában nem az a hatékony támogatás, ami ösztönösen jön, amivel a hozzátartozók próbálkoznak.

Első és legfontosabb dolog, hogy a hozzátartozók általában maguk is felőrlődnek egy ilyen helyzetben, érzelmileg kimerülnek. Ennek egyik táptalaja a bűntudat, mert valahogyan mégiscsak személyes felelősséget éreznek a másik viselkedéséért. Ha elfogadóbb lennék… Ha akkor mást mondtam volna… Hülye vagyok, hogy megint veszekszem vele…

A függőségekben legtöbbször az egész család érintett

Fotó: Zinkevych / Getty Images Hungary

Lisa Ferentz szociális munkásként és pszichoterapeutaként nagy tapasztalatot szerzett az ilyen családok: függők, önmagukat veszélyeztetők és hozzátartozóik kezelésében. Írt egy listát arról, hogy mit jó, ha csinál, gondol egy ilyen ember hozzátartozója, és mi az, ami többet árt, mint használ. Fontos, hogy ez a lista nem teljes körű, egy ilyen helyzet sajnos sokkal komplexebb, mint hogy pár szabály betartásával meg lehetne oldani. Ugyanakkor arra iránymutatást adnak, hogy mivel érdemes próbálkozni, és hogyan lehet leginkább megőrizni saját épségünket. Teszteld magad. Lisa Ferentz listája alapján nézd meg, hogy az, amit ösztönösen tennél/teszel egy ilyen helyzetben, vajon az-e, amit a tapasztalatok eredményesnek mutatnak.