A cukorbetegséget megelőző inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás szempontjából is előnyös lehet egy kutatás szerint, ha csupán hat óra telne el az első és az utolsó étkezésünk között.
Egy minikutatás szerint számos előnye lehetne annak, ha sikerülne egy hatórás periódusba sűríteni az összes étkezésünket. A nyolc túlsúlyos és (beavatkozás hiányában) a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezető inzulinrezisztenciával diagnosztizált résztvevő esetében kifejezetten hatékonynak bizonyult a módszer, amely délután három óra után már nem engedélyez táplálékbevitelt.
Hat óra alatt három étkezés
Első hallásra meglehetősen drasztikus diétáról van szó, de a kutatók szerint könnyebben tartható a dolog, mint az 5:2-es diéta, ami 5 normális nap mellett két napnyi böjtöt ír elő - tudósít a New Scientist. Probléma a kutatás során inkább azzal adódott, hogyan tömjenek magukba ilyen rövid idő alatt ilyen sok ételt a résztevők.
A nyolc férfi fele öt héten át étkezett úgy, hogy délután három óra után már nem volt szabad enniük. Ők sem ettek ugyanakkor kevesebbet, mint az étkezéseiket egy jóval tradicionálisabb, 12 órás periódus során abszolváló társaik. Öt hét után aztán cseréltek: innentől kezdve a másik négy embert tömték tiszta erőből a kutatók.
Számos előnye van
Az eredmények pedig a kutatás résztvevőinek alacsony száma ellenére is meglehetősen egyértelműnek tűnnek: a mindhárom étkezésüket egyetlen hatórás ablakba sűrítő férfiak vércukorszintje kontrolláltabbá vált, sokat javult ugyanis a rendszer hatására az inzulinérzékenységük. Emellett a vérnyomása is javult a 3 óra után koplalásra kárhoztatott négyeknek, és még az étvágyukat is elnyomta a gyorsan bevitt kalóriarengeteg.
A gyomrokkal kísérletező kutatás szerzője szerint azért javult a hatórás ablakban étkező résztvevők állapota, mert reggelente hatékonyabban működik az anyagcserénk:
Arra vagyunk programozva, hogy nappal legyünk aktívak. Logikus tehát, hogy akkor vagyunk a leghatékonyabbak, ha reggelente felpörög, estefelé pedig lelassul az anyagcserénk
– mondta el a kutatás vezetője.
A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, könnyebben követhető lenne és fogyással is együtt járna-e, ha egy kicsivel kevesebb kalóriát vinnének be a résztvevők, és hat helyett nyolc órás lenne az étkezésekre kijelölt időszak.
